[Epitesz-barkacs] Epitesz digest, 34 kötet, 18 szám

[Pluzsik András]

Kedves Zoli!

Megszólíttatásom okán természetesen válaszolok, már csak azért is mert a faanyagvédelem számomra nem közömbös, még vizsgáztam is belőle.
1. A lenolaj kence a hagyományos felületképzés alapozó anyag. Azért írtam felületképzést, mert általában csak oda használható, ahol a rá kerülő anyag, festék takar, így takarja az alapozó okozta elszíneződést is. A lazúroknál, ahol a fa színe is fontos, már meggondolandó, különösen ha a maradó árnyalat világos lenne.
2. Tekintettel arra, hogy ma már oly sok lakk, lazúr van forgalomba, általánosságban az alapozó szükségességét nem lehet igényelni, vagy tiltani, ha annak az alapozónak a lazúr tartósságának növelése a cél. Ide tartózik még, hogy a farontók elleni védőszer nem minősül alapozónak, de az összeférhetőségről meg kell győződni.
3. A favédőszerek között van szintén vizes bázisú és oldószeres. Az utóbbiak sajnálatos módon akkor is elszíneznek, ha nem akarod, tehát ennek függvényében kell használatba venni. A magam részéről ajánlom a BIO KOMPLEX elnevezésű védőszert, mert ez vizes bázisú és nem színez. Felhasználhatóságát korlátozza, hogy csak akkor célszerű alkalmazni, ha a kezelt fa mésszel nem kerül kapcsolatba. (A mész rontja vagy teljesen megszünteti a hatásosságát, viszont a szétfröccsent vagy folyt anyagot mésszel közömbösíteni lehet.) A szernek előnye, hogy száradás után a fa rostjaihoz kötődik és később már nem, vagy nagyon nehezen oldódik ki.
4. Jó gondolat a vízzáró csupaszlemezes, vagy más szigetelő anyag, ami tartós szigetelés nyújt, de csak akkor, ha az a gerenda alatt nem képez vályút, azaz nem áll meg a fa alatt a víz.
5. Ha a padló és a talaj között légréteg marad, akkor azt salakkal, sajnos ezt már ritkán kapni, vagy sóderral le kell teríteni, hogy ott növényzet ne kapjon életre és velük együtt az élőlények társuló tagjai. Ez a fának sem kedvez.
6. Változatlanul igen fontos dolognak tartom az alapozást, még akkor is ha az épület önsúlya felületességre ösztönöz. Az un. termő réteg nem nevezhető teherviselőnek. Ajánlatos a nyugodtabb és stabilabb rétegig lemenni.
7. A pillérekre helyezett alapgerenda, még ha az alap csak néhány 10 cm-t emelkedik ki a talajszintből olyan sűrűn kell elhelyezi, hogy a padló-terhelés alatt csak igen kis mértékben hajoljon le. Az l/200 - l/300-nál nagyobb ne legye. Ennek nem statikai oka van, hanem a mozgás a tömbalapokat oldal irányban is mozgatja és ennek megfelelően süllyedhet az altalajtól függően.
Már megint sokat írtam, fecsegtem, de remélem a segítségedre voltam, vagy csak a gondokat növeltem?

A munkához sok sikert.

Pluzsik András