[Epitesz-barkacs] tetofolia

[jhidvegi]

Halasz Ferenc wrote:

> Nagyon Nobel-díj-gyanúsak vagytok ezzel. Fénydióda? (hődióda)
> egyik irányba átmegy a fény, visszafelé nem? De engem meg lehet
> győzni valami ésszerű magyarázattal, ami józan parasztésszel
> követhető. ;-)                        Üdv: HFeri

Értem a kifogásodat, én is sokat agyalok.
A következőre jutottam.

Ha nincs semmi légáramlás a fólia alatt se, fölötte se, és hátulról meg 
tök jól hőszigetelt, akkor édesmindegy, hogy mattfekete vagy 
tükörbevonatú.
Esik rá valamekkora intenzitású hősugárzás, aminek a mattfekete sokkal 
nagyobb hányadát veszi be, mint a fényes, de sokkal nagyobb (a bevettel 
teljesen arányos) részét sugározza vissza.

A lényeg, hogy nem lehet hátba...-ni a fizikát, nem tudunk perpetum 
mobile-t csinálni, ideális esetben a felület minőségétől teljesen 
függetlenül a sugárzó felületek hőmérséklete azonos lesz, ha a fejünk 
tetejére állunk, akkor is.

Onnantól kezd eltérés lenni, hogy van légáramlás mondjuk a tükörfelület 
és a sugárzó forró cserép között. Ekkor ugyanis az áramló levegő 
lényegesen alacsonyabb hőmérsékletre tudja a fóliát hűteni, ezért az ő 
hőmérsékleti sugárzása már jóval kisebb lehet, a fentről jövő 
hősugarakat meg jól visszaveri. Tehát a lényeg, hogy az adok-kapok 
kisebb, amiből a kapok-at kell a levegőnek elvinnie, amit emiatt, mert 
jóval kisebb, könnyebben tud megcsinálni.

Ugyanez a gondolatmenet játszható le, ha a tükörfelület a cserépre van 
szinte szorítva, de azért alapvetően nem ér hozzá. Ekkor a levegő alatta 
ugyanúgy elviheti a hőt, de itt már a fólia a cserép és a levegő közti 
mozdulatlan légrétegen át  hővezetéssel meg konvekcióval felmelegszik, 
eltörpül a sugárzási dolgok jelentősége. Szóval ez a módi nem az igazi.

Ha a fólia alatt és fölött is tud a levegő áramolni, az nagyon hatékony 
lehet. Persze ekkor a szigetelőréteget egy másik, esetleg jóval olcsóbb 
fólia takarhatja le, ami páraáteresztő, de semmi tükrözés, a tükröző 
fólia meg lehet akár tök zárt, párazáró is.

Forró testeknél használatos ez a többlemezes sugárzásvédős módi, pl 
olajkályháknál így védték meg az olajtartályt a baromi forró fűtő 
résztől. Itt nem egy, hanem asszem 2 vagy 3 réteg lemezt alkalmaztak. 
Semmi tükrözés, csak sima, idővel akár fekete lemezek voltak, a 
funkciójukat tök jól ellátták. De csak akkor, ha feltétlenül biztosítva 
volt a lemezek közti légáramlás. A tartály még csak meg se langyosodott, 
akkor sem, ha üres volt szinte. Pedig a kálya fűtőfelülete sokszáz fokos 
szokott lenni, sőt, néha láthatóan izzott is (ha kellően megtuningolták 
a kályhát). :-)

hjozsi