[Epitesz-barkacs] minimal hutes

[jhidvegi]

Zsiráf wrote:

>> Fűtésre kiváló, de hűtésre elég ciki.
> Miért is?
> Én személy szerint pont attól akadok ki, hogy nyáron szinte minden
> épületet 18°C-ra hűtenek le. A falban lévő csövekben elegendő 20°C-os
> vizet keringetni és máris kellemes lesz a klíma az épületben. Persze
> nem stabilan 18°C, csak épp néhány fokkal hűvösebb, mint kint.

El vagy rugaszkodva a valóságtól. Valaki egy másik listán be is írta, 
hogy ha kint van harmincvalahány fokos, 65% (ha jól emléxem) 
páratartalmú levegő, azt 25 fokra lehűtve már 100%-nál tartunk.

Na most, ha te jól érzed magad 100% páratartalmú 25 fokos levegőben, 
akkor hajrá.

Ha 20 fokos vize keringetsz a falban, akkor ott biztos, hogy lesz 
páralecsapódás.

>> Ettől még persze jó lehet a megoldás, ha ki van egészítve valami
>> páramentesítő módszerrel.
> Szellőztetés, kellő mennyiségű növényzet a lakásban.

Mindkettő éppen fordított hatású. A szellőzéssel behozod a kinti, jó 
nedves levegőt. A növényzet alapvetően párologtat.

>> Csak akkor ugyanoda jutottunk, ahonnan elindultunk: klíma. :)
> Miért kell ennyire elrugaszkodni a természetestől?

Nem muszáj, de a természetes az az, hogy meg kell nagyjából elégedni 
azzal a hőmérséklettel, amivel a természet megajándékoz bennünket. De az 
ember bizony be kell vallani, hogy nem természetközeli lény. Meztelenül 
pont úgy elpusztulnánk a sivatagi hőségben, mint a téli fagyban. Alig 
van a bolygón olyan terület, ahol az ember el tudná viselni a 
természetes viszonyokat emberi segédeszközök nélkül.

Visszatérve az épületekhez: egyetlen természetes módit tudok, amit a 
régiek alkalmaztak: baromi vastag falú épület. Ennél meg lehet csinálni, 
hogy éjszaka szellőztetik ezerrel, ezzel elérve, hogy a ménkű vastag 
falak hűvösek legyenek. Nappal csukott ablakok, persze nem zárható ki a 
kinti, kánikulai levegő. De a méteres, áthült fal nem csak a ménkű nagy 
hőkapacitásával tartja a klímát, hanem a szintén ménkű nagy 
nedvesség-kapacitásával is. Ez nemcsak napi, hanem éves tekintetben is 
számít. Nyáron nyeli a vizet, mint kacsa a nokedlit, télen meg adja ki 
magából, amikor bent felfűtik a kintről származó hideg levegőt, ezzel 
persze annak a relatív páratartalma egyes időszakokban akár 30% alá is 
mehet, de a falak ontják magukból a nyári nedvességet, tehát visszamegy 
elfogadható értékekre. Na meg plusz a növényzet, ha az is van.

Na de manapság kinek van lehetősége méteres falvastagságú házat 
építenie? Ma már inkább gépészeti módszerekkel próbálnak hasonló klímát 
előállítani. Attól, hogy valami technikai eszközökkel van előállítva, de 
ugyanaz a végeredmény, ami egy régi módon áll elő, még nem 
természetellenes.

Én inkább azon bukok ki manapság, amikor valaki a természetességet 
hangsúlyozza, hogy ami természetes az nem árthat. Kérdem én, hogy a 
nyílméreg béka mérge, vagy a gyilkos galóca, vagy a kígyóméreg nem 
természetes anyagok-e? Vagy a vulkánból jövő gázok? De hogy ne legyek 
szélsőséges, a levegőben lévő rengetegféle pollen? A déli napfény?

hjozsi