[Epitesz-barkacs] hajopadlo kezelese

[Pluzsik András]

Gábornak is szeretném írni, hogy az évszázados faszerkezetek mégis azt igazolják, hogy a károsítók nem kapnak életre, ha a fa száraz marad. Az "asszony" pedig ha úgy locsolja a növényeket, hogy az a padlóra is megy, akkor neki is el kell mondani, hogy ez hiba és igen kellemetlen következményei lehetnek. Mint ahogy sok más sem szereti a vizet, a fa is ilyen. A pára is okozhat bajt, de az máshol is, pl. ha a falon csapódik ki, akkor ott penészedik, megjelenik az üszök-gomba, ami olyan mintha kormos lenne a fal, stb. Súlyosabb esetben a vakolat is megindul.
Abban igazad van, hogy a könnyező házigomba ha már életre kelt, akkor a cellulóz bontásakor mellékesen termelődő vizet a saját nedvesség igényének kielégítésére használja, de ha száraz fára jut akár a spóra, vagy fonál, abból még a megtelepedés nem következik be. Az életre keléshez az induláskor kell a víz, nedvesség. Az intenzív szellőzés, mely száradással is jár, a gombát is kiszárítja és legalább a tevékenységét beszünteti. A száraz fában nem kél újra életre, de igen sokáig megmarad "készenléti állapotban"
Okulásul egy példa:
Régi a történet, amikor még a pincéből hordták a cserépkályhába a tüzelőt. Egy több emeletes épület felsőbb szintjének valamelyikén könnyező házigomba jelent meg. A károsító általában csak úgy magától nem tör elő, annak mindig van oka. Meg is indult az ok keresése a lakáson belül. A lakásban lakók bőven termelték a párát (főzés, fürdés, külön párásítás, hogy ne legyen oly száraz a levegő, stb.), ami bizony itt-ott ki s csapódott. A nyomozás a lakáson belüli, vagy a szomszédtól való valahonnan való átterjedésére mégsem vezetett eredményre. A kályhába viszont rendszeresen hordták fel a szenet a pincéből, ezért a szeneskanna útját követtük, nem hiába. A pincében a boltíves mennyezeten csodálatos könnyező házigomba termőtest virult, mely spórái és fonalai egyenletesen hullottak a szénre, amit azzal vittek fel. Ott a párás környezett kedvezett neki és innen terült szét a felső lakásba. A következő kérdés természetesen az, hogy a pincébe hogyan került. Volt magyarázat. A szoba sarkában állt egy gyönyörű könnyező pálma, melyet buzgón és gazdagon locsoltak, de nem vették észre, hogy az alatta lévő fém tálca forrasztása meggyengült és szivárog belőle a víz. A pálma nem szenvedett víznek hiányában, de a hajópadló is kapott bőven. A tálca alatt, annak közepe táján már a padló, vakpadló nem létezett. Innen indult ki a fertőzés. A gomba pedig nem szereti a nyilvánosságot, csak ha már nagyon megerősödött. Először a nyugodtabb helyeken bukkan fel. Ehhez szívesen hatol át téglán, betonon, kövön. Itt a tégla boltozaton ment keresztül és virult a pincében.
Mind ezt csak azért írom, hogy a növények tartását, locsolását érdemes ellenőrzött körülmények között végezni.
Bocsánat a locsi-fecsiért!
 
Pluzsik András
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://mailman.enaplo.hu/pipermail/epitesz/attachments/20070305/2d74326f/attachment-0001.html 
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: nem elérhető
Típus: image/jpeg
Méret: 2950 bytes
Leírás: image001.jpg
Url : http://mailman.enaplo.hu/pipermail/epitesz/attachments/20070305/2d74326f/attachment-0001.jpe