[Epitesz-barkacs] fűtési energiaárak?

[jhidvegi]

Mágus Bérprogram Demo  wrote:

>> Nem értek egyet ezzel. Egy egyrétegű üvegen iszonyat hő megy el, ha
>> az összes ablakfelületet vesszük, ami azért több m2. Egy sima 1
>> üvegrétegre adatot is lehet kreálni. Ha kint szél van, akkor az üveg
>> hőmérséklete kb azonos a külső hőmérséklettel, ilyenkor kb
>> 10W/m2fok-kal lehet számolni.
>>
>
> http://www.undp.hu/oss_hu/tartalom/kiadvanyh/kiadvanyh_body/csinaljukjol/szam+02/szam+02_body/szam+02_body02.htm
>
> K érték

Ma már U-val jelölik, de épp erről beszéltem. A K érték azt adja meg 
W/m2fok-ban, hogy egy m2 falfelület 1 fokos hőmérséklet-különbségre hány W 
átbocsátásával reagál.

Egy függőleges felület a környezetéhez képesti hőfokkülönbségre 
K=10W/m2fok-kal reagál, vagy egy kicsit még többel is. Ezt használják ki a 
radiátorok.
Ha van egy szimpla üvegfelület, és kint nincs szél, akkor ez megfeleződik, 
de ha szeles az idő, meg az eső is esik rá netán, akkor nyugodtan lehet 
úgy tekinteni, mintha az ablakfelület a külső hőmérsékleten lenne.

Innentől már csak a m2-ekkel kell szorozni, illetve mivel ezek 
hővezetések, a párhuzamosan kapcsoltnak tekintendőket simán össze lehet 
adni.

> Megjegyzés: Az 1991. évi szabályozás eltörölte az egyes
> határoló-szerkezetekre vonatkozó követelményértékeket, és helyette az
> egységnyi épülettérfogatra vonatkoztatott fajlagos hőáram érlékeit
> határozta meg az épület alakjának függvényében. Az energetikai
> számítást úgy kell elvégezni, hogy összeadjuk az épület összes
> határoló szerkezetének felületét m2-ben, és azt elosztjuk a fűtött
> épülettérfogattal (m3). Az így kapott viszonyszám alapján állapította
> meg a szabvány a fajlagos hőáram érlékeit, mely nem más, mint az
> épület 1 beépített m3-ének hővesztesége (W) akkor; ha a külső és
> belső hőmérséklet különbsége 1°C.

Ez elég fura egy dolog, mert így egy marha nagy csarnoknál, ahol a 
m3-enkénti felület nagyon kicsi, akár el is lehet tekinteni bármiféle 
hőszigeteléstől. Baromi szar K értékű falaknál is egész jó értékek jönnek 
ki.

Ezért van az, hogy a Nap ilyen fajlagos hőtermelése jóval-jóval kisebb, 
mint egy élő ember testénben lévő fajlagos hőtermelés. (Szám szerint: a 
napnál 1kW/m2 jön ki a 150 millió km sugarú gömbön, ez összesen 2,8e26W, 
amit viszonyítunk a térfogatára, másfél milla km-es gömb kb 1,77e27 m3, és 
kijön egy meglepő szám: a napban 0,16W hő keletkezik m3-enként átlagban. 
Miközben egy élő emberben kb 500...1000W/m3. :-)) Tehát a nap a fenti 
felfogás szerint baromi jól van hőszigetelve. :-)

(Ugyanezért forró a föld belseje is. Marha kicsi a térfogati teljesítménye 
a radioaktív bomlásnak, de az átmérő van akkora, hogy a fajlagos felület: 
5,1e14 m2 / 1,08e21 m3 = 4,7e-7 m2, azaz 0,47 mm2 áll rendelkezésre 
m3-enként. Ha az ember fajlagos hőtermeléséhez állna rendelkezésre ennyi, 
az egy szerény 50W-tal számolva is (halni készülő vézna öregember a 
halálos ágyán) 100MW/m2 fölötti felületi hőáramsűrűséget produkálna. Ez 
fele a nap felszíni hőáramsűrűségének, szóval a föld ezzel világítana 
rendesen. :-) )