[Epitesz-barkacs] Hőszigetelés

[jhidvegi]

Mágus Bérprogram Demo  wrote:

>> Erre valami többletmagyarázatot szívesen vennék. Nagyon közkeletű
>> szöveg a falak lélegzése, páraáteresztése, de nekem rettentő gyanús,
>> hogy van ebben a témban egy halom félreértés, tárgyi tévedés.
>
> tojáskeltetőgépként üzemeltettem 5cm hungarocelltáblából
> összeragasztott ketyerét, benne (az aljában) nagy tálca víz,  bent
> 37celsius, kint 5 fok párásodási nyomot nem észleltem

Elhiszem, de ez hogy jön ide?

Én arra céloztam, hogy tudom, fontos a falak párakezelő képessége, de ez 
nem vonatkozik a külső részek páraáteresztésére. Ami valóban fontos, az a 
fal belső részének a párapuffer képessége.

Ha mondjuk egy vizes helyiségben (fürdőszoba) nincs semmi 
párafelvevő-leadó felület, pl plafonig van csempézve, ott meg közel van a 
betonfödém, ami nem túl gyors, és nem nagy felületű párafelvevő-leadó, és 
alul is jól le van padlóburkolva, akkor egy fürdéskor akkora köd lesz a 
helyiségben, hogy alig lehet levegőt kapni. Ellenben, ha nagy, szabad, 
erősen párafelvevő képességű falfelület van, nem lehet szinte úgy fürdeni, 
hogy bepárásodna a levegő.

De ez csak egy látványos kísérlet, én kitapasztaltam egy-két ilyen hely 
különbségét.

De a lényeg: olyan iszonyú sok vizet képes egy vastag, víznek átjárható 
fal felvenni, leadni, hogy ha kívülről jól van hőszigetelve, akkor a 
helyiség levegőjét egész évben képes lehet pufferelni. Ez azt jelenti, 
hogy nyáron, amikor a forró levegő relatív páratartalma is jó nagy, és ez 
bejutva a hűvös (mert jól hőszigetelt és hatalmas hideg tömegek vannak) 
helyiségbe, úgy felmegy a relatív páratartalma, hogy az ember a hüvösség 
ellenére is leizzad -na, ha nem tenne a fal olyan furmányt, hogy beveszi a 
fölös vizet, és leszedi a hőmérsékletnek megfelelő értékre a 
páratartalmat. Egy nagyon vastag vályog vagy tégla vagy mészkőfal sokszáz 
liter vizet is képes felvenni.

Aztán jön a tél. Kint ott van a hideg levegő, ami max 100% páratartalmú, 
ködben picit magasabb. De ez bejőve, felfűtve lemehet akár szélsőséges 
esetben 15%-ra is, ami az elviselhetőség határa. Na ekkor jön megint a 
fal: leadja a nyáron bevett vizet, és egész jó páratartalmat tud 
biztosítani a téli, száraz levegőjű időkben is.

Nem így a lakótelep, a faházak és ilyesmik! Ezeknél vagy elviseljük, vagy 
kezeljük az abnormális páratartalmakat. Nyáron klímával párátlanítunk, 
télen meg ilyen-olyan légnedvesítőket használunk. Hát nem gáz?

Na de ezt megértve beláthatjuk, hogy ennek a dolognak köze nincs ahhoz, 
hogy a külső hőszigetelésnek milyen a páraáteresztő képessége! Sőt, ki 
lehet jelenteni, hogy még el is rontja, mert ebben a párapuffer hatásban a 
külső légzáró réteg miatt az egész faltömeg részt vesz, míg ha kint jól 
átjárható a pára számára a szigetelő réteg, akkor a falnak csak kb a fele 
tud résztvenni ebben a pufferelő folyamatban.

Ellenben jól el lehet rontani az egészet. Ha van pl egy vastag vályogfal, 
és ezt sikerül kívülről egy vacak pl 5 centis hungarocellel párailag 
lezárni, ugyanakkor hőszigetelésben nem olyan sokat hozzáadni, hát könnyen 
megeshet, hogy a két réteg találkozásánál vagy még a vályogon belül már 
sikerül eljutni télen a harmatponti hőmérséklet alá. Hasonló az ábra, más, 
hőszigetelő és vízáteresztő falaknál, pl az Ytongnál is. Ezeknek a 
hőszigetelését csak nagyon körültekintően, alapos számítások után szabad 
csak így, párazáróra megcsinálni. Ha már a probléma előállt valahogy, 
akkor mese nincs, perforálni kell a külső hőszigetelést.