[Epitesz-barkacs] ha jön felém a villám ( volt Re: villámvédelmi ketyere C oszt. 15 kA

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2008. Júl. 29., K, 10:41:00 CEST


Mágus Bérprogram Demo  wrote:

> no, akkor a közösségi érdek mellett nézzük a mi kisemberkénti
> magánérdekünket is
>
> most már csak a házi villámvédelemvédelem érdekelne :-)
>
> szóval jönne a villám lefelé, és közben tudományosan gondolkodik....
> és útközben keresi, hogy hova menjem...
>
> namármost az utcában előttem egy agyonbandázsolt, a villanyoszlop is,
> meg a csupasz sodrony is jól leföldelve...

Kísérletekkel nem tudom alátámasztani, amit mondok, csak puszta logikával:

Tehát van egy földelt, csupasz sodrony, amire rá van kötözve és köré 
tekerve lazán néhány szigetelt vezeték.
Jön a villám, és belcsap ebbe a kötegbe. Itt már nincs válogatás, itt már 
a köteg egynek tekinthető. Nincs szökellés 1 centire innen meg onnan.

Ha a szigetelt vezeték van az útjában, annak a kúszóútja a sodronyig 
biztos sokkal kisebb átűtési szintet képvisel, mint maga a szigetelés az 
ér felé. Tehát én egészen biztosra veszem, hogy olyan nem fordul elő, hogy 
átüti a szigetelést, és megtalálja az eret anélkül, hogy a csupasz 
sodronyt bántaná. Az én szememben ez egyszerűen képtelenség.

Az más kérdés, hogy ha már ég a villámcsatorna íve a sodronyon, az akkora 
bazi hőt hozhat létre, hogy szétég ott a fázis szigetelése is, és az is 
beszáll a folyamatba, de nem hinném, hogy önállóan. Itt már rövid ívek 
fogják összekötni a megégett fázisokat és a sodronyt, és ezek direkt 
zárlati áramokat fognak létrehozni. Az ivfeszek néhánytíz voltosak csupán! 
Tehát még a hálózati fesz szempontjából is zárlatnak tekintendők.

Ezen a ponton dől meg az én szememben ezeknek a drága szikraközöknek a 
létjogosultsága az óra előtti méretlen vezetéken, meg bárhol máshol is a 
fázis és védővezető között.

Ami történhet ilyenkor: a bezúduló ménkű utat talál magának a 
földelőszonda felé, amivel fémes kapcsolatban a sodrony van. Ezen a jó 
hosszú szakaszon jelentős, akár több kV fesz-esés is létrejöhet. Tehát van 
a villám becsapódási pontja mondjuk 50m-re a háztól, ott minden 
egypotenciálon van, mert átégtek a szigetelések is, aztán bezúdul a marha 
nagy áram a földelőszonda felé, és nem jön számottevő áram a fázisvezetők 
egyikén sem.
Na most, röpke számítás: legyen 100mm2-es alu sodrony és legyen 50m 
hosszú, folyik rajta impulzusban 200kA. Nem emléxem az alu fajlagos 
ellenállására, legyen 0,04 ohm*mm2/m. (Ekörül lehet). Az kb 0,02 ohm. A 
200kA 4kV feszesést hoz rajta létre. (És ekkor még az induktivitásokkal 
nem is számoltunk.) Tehát a bejövő fázis és sodrony között ennyi simán 
lehet, és ezt a vezeték szigetelése ki is bírja, tehát be is hozza.

Hát ez ellen kell védeni - szerintem - varisztorok hadával a ketyeréket.

Na meg ami fontos, hogy a ház egésze képes legyen felrántódni a 
földelőszonda potenciáljára.

Na ez a másik. A földelőszonda. Mintha az valami piszok jó földelés lenne. 
Hát nem az! Ha ide beküld az ember valami üzemi áramot, ettől is 
jelentősen elemelkedik a feszültsége. Ki lehet próbálni. Ezért van az, 
hogy ma már nullázás az érintésvédelem elvében. A földelőszondán nem tud 
kialakulni akkora áram sokszor, hogy képes legyen egy nyavajás biztit 
kiolvasztani.

Na most, ha ide a 200kA-es villám csap bele, jó, hogy le tudja vezetni, de 
milyen áron? Mekkora lesz rajta az áramcsúcsban a feszkó? Hát hogy nem 
1kV, az biztos! Ezért lenne fontos, hogy ha van egy ház, akkor az egész 
ház potenciálját képes legyen a földelőrendszer együtt mozgatni ennek a 
földelőszondának a potenciáljával. Lehet, hogy lerongyol az akár több 
szondán vagy körbeásott betonvason a 200kA, és a fesz felugrik 10kV-ra is, 
de egyszerre ugorjon mindenütt, ne pedig az óránál 10kV, tőle 5méterre már 
csak 2, és aki épp a megfelelő irányban lép, azt a lábán keresztül jól 
agyonvágja az áram.

> nálam meg legyen földeletlen 1 fázisú hálózat a lakásban (egy gyenge
> 4mm2 drót a kertcsapra)

Ez tehát nem jó.

> a saját "földemet" ehhez a tetőmig jövő sordonyra közvetlenül
> ráköthetem?

Inkább verj le az óra környékén, ahova bejön az utcáról a delej, egy 
készen kapható ilyen földelőszondát. Ez úgy néz ki, mintha két szögvasat 
összehegesztenél a vinklinél, tehát kereszt alakú vas, be van horgaonyozva 
rendesen, és hegyes a vége. És vagy másfél-két méter hosszú, nem emléxem. 
Ide kéne bekötni valami komolyabb kanóccal (az ajánlás szerint ugye 16-os 
rézzel) a sodronyt, és ez lenne az eph is egyúttal. Az óra után itt van a 
nulla és a védővezető egyesítése. A továbbmenő kanócok közül tehát a nulla 
(kék szokott lenni) üzemi áramot is vihet, a védővezető (zöldsárga) már 
csak a védőérintkezőkre mehet rá.
Fontos, hogy ha van bojler meg ilyesmi, de ha nincs, akkor is a fém 
vízrendszer is legyen bekötve a védővezetőbe. Nem kint a francban a 
kerticsapnál, hanem itt bent. Beleértve a kádat, zuhanytálcát, sőt, a 
fűtési rendszer fém részeit is. Tehát minden egypotenciálra legyen hozva, 
ami megfogható, aminek köze van a földhöz. Ezzel lehet elkerülni, hogy 
valaki fogja a vízcsapot meg a radiátort, vagy áll a kádban, és áramütést 
kap.

Ezzel együtt zivatarban nem kell zuhanyozni, vezetékes-telefonálni..., és 
a kerticsapot is békén kell hagyni. :-) 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról