[Epitesz-barkacs] ha jön felém a villám ( volt Re: villámvédelmi ketyere C oszt. 15 kA
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2008. Júl. 29., K, 10:41:00 CEST
Mágus Bérprogram Demo wrote:
> no, akkor a közösségi érdek mellett nézzük a mi kisemberkénti
> magánérdekünket is
>
> most már csak a házi villámvédelemvédelem érdekelne :-)
>
> szóval jönne a villám lefelé, és közben tudományosan gondolkodik....
> és útközben keresi, hogy hova menjem...
>
> namármost az utcában előttem egy agyonbandázsolt, a villanyoszlop is,
> meg a csupasz sodrony is jól leföldelve...
Kísérletekkel nem tudom alátámasztani, amit mondok, csak puszta logikával:
Tehát van egy földelt, csupasz sodrony, amire rá van kötözve és köré
tekerve lazán néhány szigetelt vezeték.
Jön a villám, és belcsap ebbe a kötegbe. Itt már nincs válogatás, itt már
a köteg egynek tekinthető. Nincs szökellés 1 centire innen meg onnan.
Ha a szigetelt vezeték van az útjában, annak a kúszóútja a sodronyig
biztos sokkal kisebb átűtési szintet képvisel, mint maga a szigetelés az
ér felé. Tehát én egészen biztosra veszem, hogy olyan nem fordul elő, hogy
átüti a szigetelést, és megtalálja az eret anélkül, hogy a csupasz
sodronyt bántaná. Az én szememben ez egyszerűen képtelenség.
Az más kérdés, hogy ha már ég a villámcsatorna íve a sodronyon, az akkora
bazi hőt hozhat létre, hogy szétég ott a fázis szigetelése is, és az is
beszáll a folyamatba, de nem hinném, hogy önállóan. Itt már rövid ívek
fogják összekötni a megégett fázisokat és a sodronyt, és ezek direkt
zárlati áramokat fognak létrehozni. Az ivfeszek néhánytíz voltosak csupán!
Tehát még a hálózati fesz szempontjából is zárlatnak tekintendők.
Ezen a ponton dől meg az én szememben ezeknek a drága szikraközöknek a
létjogosultsága az óra előtti méretlen vezetéken, meg bárhol máshol is a
fázis és védővezető között.
Ami történhet ilyenkor: a bezúduló ménkű utat talál magának a
földelőszonda felé, amivel fémes kapcsolatban a sodrony van. Ezen a jó
hosszú szakaszon jelentős, akár több kV fesz-esés is létrejöhet. Tehát van
a villám becsapódási pontja mondjuk 50m-re a háztól, ott minden
egypotenciálon van, mert átégtek a szigetelések is, aztán bezúdul a marha
nagy áram a földelőszonda felé, és nem jön számottevő áram a fázisvezetők
egyikén sem.
Na most, röpke számítás: legyen 100mm2-es alu sodrony és legyen 50m
hosszú, folyik rajta impulzusban 200kA. Nem emléxem az alu fajlagos
ellenállására, legyen 0,04 ohm*mm2/m. (Ekörül lehet). Az kb 0,02 ohm. A
200kA 4kV feszesést hoz rajta létre. (És ekkor még az induktivitásokkal
nem is számoltunk.) Tehát a bejövő fázis és sodrony között ennyi simán
lehet, és ezt a vezeték szigetelése ki is bírja, tehát be is hozza.
Hát ez ellen kell védeni - szerintem - varisztorok hadával a ketyeréket.
Na meg ami fontos, hogy a ház egésze képes legyen felrántódni a
földelőszonda potenciáljára.
Na ez a másik. A földelőszonda. Mintha az valami piszok jó földelés lenne.
Hát nem az! Ha ide beküld az ember valami üzemi áramot, ettől is
jelentősen elemelkedik a feszültsége. Ki lehet próbálni. Ezért van az,
hogy ma már nullázás az érintésvédelem elvében. A földelőszondán nem tud
kialakulni akkora áram sokszor, hogy képes legyen egy nyavajás biztit
kiolvasztani.
Na most, ha ide a 200kA-es villám csap bele, jó, hogy le tudja vezetni, de
milyen áron? Mekkora lesz rajta az áramcsúcsban a feszkó? Hát hogy nem
1kV, az biztos! Ezért lenne fontos, hogy ha van egy ház, akkor az egész
ház potenciálját képes legyen a földelőrendszer együtt mozgatni ennek a
földelőszondának a potenciáljával. Lehet, hogy lerongyol az akár több
szondán vagy körbeásott betonvason a 200kA, és a fesz felugrik 10kV-ra is,
de egyszerre ugorjon mindenütt, ne pedig az óránál 10kV, tőle 5méterre már
csak 2, és aki épp a megfelelő irányban lép, azt a lábán keresztül jól
agyonvágja az áram.
> nálam meg legyen földeletlen 1 fázisú hálózat a lakásban (egy gyenge
> 4mm2 drót a kertcsapra)
Ez tehát nem jó.
> a saját "földemet" ehhez a tetőmig jövő sordonyra közvetlenül
> ráköthetem?
Inkább verj le az óra környékén, ahova bejön az utcáról a delej, egy
készen kapható ilyen földelőszondát. Ez úgy néz ki, mintha két szögvasat
összehegesztenél a vinklinél, tehát kereszt alakú vas, be van horgaonyozva
rendesen, és hegyes a vége. És vagy másfél-két méter hosszú, nem emléxem.
Ide kéne bekötni valami komolyabb kanóccal (az ajánlás szerint ugye 16-os
rézzel) a sodronyt, és ez lenne az eph is egyúttal. Az óra után itt van a
nulla és a védővezető egyesítése. A továbbmenő kanócok közül tehát a nulla
(kék szokott lenni) üzemi áramot is vihet, a védővezető (zöldsárga) már
csak a védőérintkezőkre mehet rá.
Fontos, hogy ha van bojler meg ilyesmi, de ha nincs, akkor is a fém
vízrendszer is legyen bekötve a védővezetőbe. Nem kint a francban a
kerticsapnál, hanem itt bent. Beleértve a kádat, zuhanytálcát, sőt, a
fűtési rendszer fém részeit is. Tehát minden egypotenciálra legyen hozva,
ami megfogható, aminek köze van a földhöz. Ezzel lehet elkerülni, hogy
valaki fogja a vízcsapot meg a radiátort, vagy áll a kádban, és áramütést
kap.
Ezzel együtt zivatarban nem kell zuhanyozni, vezetékes-telefonálni..., és
a kerticsapot is békén kell hagyni. :-)
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról