[Epitesz-barkacs] szimmering nyomási oldala?

[jhidvegi]

szepygab at gmail.com wrote:

> Azért az erőművi turbinák lapátjainak így is tisztességes
> kerületi sebességük van. Gondold meg, ha az 50 Hz-ről felmennél,
> mondjuk a repülésben használatos 400-ra. Sok MW-os turbinákat
> forgatni 3000 helyett 24 000 fordulattal. Komoly gépészeti
> kihívás lehet.

Persze, mindent ki kéne cserélni, de nem hinném, hogy nagy kihívás lenne. 
Semmivel se nagyobb, mint 50Hz-en vagy 60-on, csak az lenne az eredménye, 
hogy jóval kisebb lenne minden.

> Tényleg, miért terjedt el a 400 Hz? Lehet, hogy valaki már
> végiggondolta ezt előtted is?

Biztosan. Repülőgépekben marhára nem mindegy, mekkora tömegek vannak 
beépítve. Itt valszleg szintétn több szempontból próbáltak 
kompromisszumokat kötni.

A földi hálózatban az az ábra, hogy ha mondjuk 1kHz lenne a freki, vagy 
még magasabb, akkor jelentősen megnőne a vezetékek impedanciája. Ennek 
korlátja, hogy a fesz miatt nem lehet akármilyen közel tenni egymáshoz a 
vezetékeket.

Aztán a hanghatás se mindegy. Egy 400Hz-es trafó 800Hz-cel, egy 1kHz-es 
meg 2kHz-cel zenél, ott már a fül érzékenyebb jóval. Viszont a motorok 
jóval gyorsabbak lehetnek. Lehet, hogy kéziszerszámokban is előfordulna 
már aszinkron motor. De ez lényegtelen, mert már vannak olyan kézi 
masinák, amikben aszinkron motor van (vagy BLDC), a hozzá tartozó mini 
hajtással, emiatt nem számít, hogy mekkora a betáp freki.

Szóval alapvetően asszem az átviteli trafók, vezetékek és erőművi holmik 
számítanak. Ha belegondolok, már-már alig van a háztartásokban olyan 
kütyü, ami miatt a hálózati frekinek kötöttnek kell lennie. Pl nálam a 
darabológép, a klímák motorjai, és a kültéri ventik ilyenek, minden másnál 
mindegy. Vagy talán van még egy-két trafós dugasztáp. Felhasználói szinten 
a munkagépek (eszterga, elszívók és effélék) számíthatnak, de ahogy 
fejlődik a technika, egyre gyakoribb, hogy ezekben frekiváltók vannak. A 
világításban a hagyományos fénycsővek és a fojtós előtétű kisülőlámpák 
érzékenyek még, az energiatakarékosnak és az elektronikus előtétűeknek 
mindegy. Illetve később ezekben lehet csökkenteni a betáp elkó nagyságát.

Lehetnek persze kemény műszaki problémák, pl a középfeszű megszakítók 
kellemetlen helyzetbe kerülnek, jelentősen lecsökken az áram nullaátmenete 
körüli idő, ami alatt az ívcsatornát a megszakítóban rekombinációig lehet 
hűteni, nyújtani. Nincs kizárva, hogy ez a legfőbb akadály. A háztartási 
kismegszakítóknál ez nem probléma, azok máshogy működnek picit, ott akár 
áramlevágás is történik, mert sok megszakítási hellyel operálnak, amik 
anód-katódesései kiadják a hálózati feszkót.

Ha a fentieke megoldják, el tudom képzelni, hogy idővel az erőművi blokkok 
végletes kiöregedése közelében át lehetne térni. Ez a 400Hz nem is tűnik 
olyan rossznak, persze rengeteg számítás meg kellene, hogy előzze. Ha 
bármilyen áttérés lesz is, én azt saccolom, hogy az évezred 
tüntetéssorozata fog világszerte elindulni miatta. Az SI rendszerre való 
áttérés ehhez képest bakfity lesz. :-)

Most is vannak más frekik amúgy. Trafógyártók tudják, vannak pl kb 
16,6Hz-es trafók is erőátviteli célra. Irtózatos méretű jószágok a 
teljesítményükhöz képest. Nemtom, mire is használják, mintha a vasútnál 
lenne jelentősége, de nemtom, hol, a 25kV-os felsővezeték tudtommal 
50Hz-es. Aztán a vasútbiztosító berendezéseknél vannak 75Hz-es rendszerek, 
a hangfrekis központi vezérléseknél meg 216Hz körüliek.