[Epitesz-barkacs] WestEnd vízesése?

[jhidvegi]

A beltéri részhez nem rajzolok.

Induljunk ki abból, hogy a kis tartály, amiben a beltéri felé menő cső 
(vastagabb) van feltekerve, nem csapatja le a gázt akkor, ha már elég 
meleg.

Azért úgy kéne elhelyezni, hogy egészen közel legyen a beltérihez, és 
annál magasabban legyen. Valamint az is fontos, hogy a csőrugó felfelé 
álljon, a gáz felülre menjen bele, és ahogy hül és csapódik le a töltet 
folyadékká, az lefelé törekedjen a vastag csőben, majd alul gravitációsan 
is bejusson a beltéribe.

Már írtam, hogy a közelség azért kell, mert a vastag csőbe sok lé fér el, 
ezért ciki lenne, ha távol lenne.

A kistartályban is kell legyen hőfokérzékelő valahol az alja felé. Itt 
ugye a töltet föntről lefelé áramlik a rugó alakú csőben, és a forró 
részeken nem ad már le hőt, csak a hidegebb részben... szóval akkor kell 
leállnia a fűtésnek, ha a kistartálynak már az alja is elfogadható 
hőmérsékletű.

Be kéne csapni a levegő hőfokérzékelőt a következő képpen:

Kicsit ki kell hajlítani merőlegesre a beltéri lemezei közül, és rá kell 
ragasztani valami kis ellenállásokat, amikkel fűteni lehet.

A klíma távvezérlőjén be kell állítani 30 fokot, hogy attól ne függjön, 
hogy megy-e vagy nem. A kis ellenállás(ok), amik rá vannak ragasztva a 
hőfokérzékelőre, képesek legyenek 30 fok fölé melegíteni a hőfokérzékelőt. 
(30 helyett lehet 25-öt is választani, illetve ahogy sikerül, annak 
megfelelően beállítani a távirányítóban a hőmérsékletet).

Tehát ha a szoba levegője normális, akkor a fűtetlen hőérzékelő miatt a 
klíma mindig be akarjon kapcsolni. De az ellenállások felfűtése miatt meg 
sose akarjon bekapcsolni.

Két hőfokérzékelő van még tehát, az egyik a kis tartály alja közelében, a 
másik meg a szobatermosztáté. Ezek VAGY kapcsolatban vannak, tehát vagy az 
egyik vagy a másik, vagy mindkettő képes a fűtőellenállásokat kikapcsolni. 
(Bekapcsolásra pedig ÉS, de ekkor olyan kontaktoknak kell lenniük, amik 
magas hőmérsékletre kapcsolnak be)

Tehát bármelyik a kettő közül hideget érez, az képes kikapcsolni az 
ellenállásfűtést a hőfokérzékelőn, és elindítja a klímát.

Télen az történik, hogy ha melegvíz kell, elindul a klíma, a teljesítmény 
csaknem teljes egészében a tartályban fog felhasználódni. Amikor itt 
végzett, nem tud több gáz lecsapódni, amúgy is eléri már a szükséges 
hőfokot, az ő érzékelője visszaadná a fűtést az ellenállásra, de ott van a 
szobatermosztát is. Ha az is hideget érez, akkor még mindig nem kap az 
ellenállás delejt, tovább fűt tehát a klíma, elkezd a beltéri fűteni. Ha 
már a szoba is elérte a megfelelő hőfokot, a kis ellenállás megkapja a 
delejt, a hőfokérzékelő megmelegszik, a klíma kikapcsol.

Nyáron viszont nem lenne jó fűteni, a beltérire rá kéne húzni valami 
burkolatot, ami lehetővé teszi, hogy rövidzárban áramoljon a levegő benne. 
Ezen a burkolaton ki kéne lógnia a hőfokérzékelőnek, különben annyira 
meleg lesz, hogy nem fogja engedni a klímát fűteni.

Ekkor a szobatermosztátot a lehető leghidegebbre kell állítani, így ő nem 
szól bele a mókába, csak a kistartály hőfokérzékelője fogja a klímát 
kapcsolgatni.

A kültéri locsoló szivattyúját mindig a beltéri fogja kapcsolni, mert a 
ventillátor áramát kapja.

Nyáron meg lehetne tenni, hogy ez az egész visszacsinálva, a levegős 
renszer visszaállítva, ami miatt keményen hűteni fogja azt az előteret, 
amiről szó van. Ezt össze lehet nyitni a belső légtérrel, és létre is jön 
a hűtés, de nem lesz jól szabályozott, lehet, hogy marha hideget csinál, 
ha sok melegvíz fogy, vagy ha nem sok, akkor meg nem csinál elég hideget. 
De mégis, valahogy úgy jön létre egy nem túl korrekt hűtés, hogy a lakás 
belső hőjéből melegíti fel a bojler vizét.

Ha valakinek túl melege van, lezuhanyozik, ezzel elfogyaszt egy kis 
melegvizet, és beindítja a hűtést. :-))