[Epitesz-barkacs] szivattyú lábszelep
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2008. Sze. 14., V, 16:44:43 CEST
szepygab at gmail.com wrote:
>> összesen 0,72MJ=0,2kWh. Szorozva 43-mal, az 8,6 brutto forint
>> havonta. Nem dönt senkit anyagi romlásba.
> Ennél sokkal többe kerül a keringetés megoldása, és akkor még ott
> a kockázat, ha megáll a keringetés akkor szétfagy a rendszer.
> Mert persze a keringetés a leghidegebb téli éjszaka fog leállni ;-
Itt tudtommal nincs szó különösen vészes keringetésről.
Lesz (vagy van) egy helyiség, amiben nincs fagy. Itt lesz elhelyezve a
kültéri, de lehet, hogy nem csak az. Ennek a hőcserélője lesz locsolva a
kútvízből. Elsőre, ahogy látom, inkább azt a módszert választotta a srác,
hogy lesz egy tartály, amibe felnyomatja a vizet a kútból valami bikább
szivattyúval, itt nincs hideg. Innen pedig valami kis szivattyúcska
rálocsolja a hőcserélőre, ott lehül... aztán valami módon a már nagyon
lehült víz ki lesz engedve valahova szintén időszakonként.
Vagy a másik módszer, amivel egy hőszigetelt, de vékony csövön (ld másik
emilem) folyamatosan jön fel a kútból a víz akkor, amikor megy a klíma,
illetve nem jön, ha nem megy. (Én legalábbis valahogy így csinálnám). A
lehűtött víz meg úgy folyik kifelé, ahogy a meleg bejött, nem kell bent
semmit tárolni. Ez annyiban jóval egyszerűbb, hogy itt csak az áramlási
sebességet kell belőni úgy, hogy a kimenő víz hőfoka mondjuk 3 fok legyen.
Ezt akár valami automata szelepféle is tudja szabályozni. De valszleg nem
nagyon van ilyesmire szükség, mert a klíma vételi teljesítménye elég
állandónak tűnik, szóval nem nagy ügy, ha ez valahogy be van lőve,
onnantól fix, és csak megy vagy nem megy üzem van, amit viszont a klíma
intéz maga. A szivattyúnak akkor kéne mennie, amikor amúgy a kültéri
ventillátora is megy, tehát onnan lehetne táplálni közvetlenül. A kérdés
már csak az lenne (számomra), hogy hol lehet ilyen pici búvárszivattyút
kapni. Vagy bármilyet, amit lehetne búvárosítani, és tudja ezt a kb max
2-3 bar nyomást ezzel az eszméletlen kis víz-szállítási igénnyel.
Lehet, hogy az lenne mégis a jó megoldás, hogy a nagyteljesítményű, amúgy
is meglevő szivattyú tényleg felnyomja a tartály vizet, és onnan van nem
keringetve, hanem rápisiltetve a víz a hőcserélőre, a fenti elvek alapján
belőtt sebességgel, ahonnan a lehült víz direktben mehetne ki a tervezett
szikkasztó vagy visszaeresztő helyre szintén hőszigetelt csőben, végig
lejtéssel. Ez így biztonságos lehetne. Soha sehol nem állhatna meg a víz
akkor se, ha nincs épp üzem.
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról