[Epitesz-barkacs] szivattyú lábszelep
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2008. Sze. 21., V, 01:15:35 CEST
További vad dolgok a cső hőszigeteléséről:
Táblázatban számolgattam, hogy mi az ábra, ha beszámítjuk a nyugvó
levegőben lévő cső körüli természetes hőszigetelést. Ennek alapja, hogy ha
van egy T túlhőmérsékletű cső, akkor a felületén a hőáramsűrűség
számértékben kb 0,1*T W/dm2-ben, tehát ha 50 fokkal melegebb, akkor kb
5W/dm2 lesz a hőleadása.
Ezt egy 1m hosszú csőre véve Rd-vel jelölve
RD=0,1/(D*pi) K*m/W hőellenállást kapunk a D külső átmérő esetén, ami a
szigetelés külső átmérőjét jelenti.
Látszik, hogy ez a hőellenállás a D növekedésével arányosan csökken.
Persze eközben nő a szigetelőréteg hőellenállása a
Rsz=1/(2*pi*lambda) * ln(D/d) szerint, ahol d a fémcső átmérője, tehát a
szigetelés belső átmérője.
A táblázatból az jött ki, hogy az össz ellenállás (R=Rsz+RD) ilyen furán
alakul egy d=10mm-es csőnél:
D (mm) R (fok*méter/W) R rosszabb
10 3,18 3,18
20 4,74 3,8
30 6,06 4,56
40 7,10 5,21
50 7,96 5,76
100 10,79 7,65
200 13,78 9,69
500 17,85 12,52
1000 20,97 14,69
Itt egy 0,035-ös hőszigetelési tényezőjű szigetetelőréteget vettem
figyelembe az első oszlopnál. A másodiknál egy vacakabb, 0,05-öset.
Látszik, hogy bizony elég keveset ér a csőhéj. Persze akkor sokat ér, ha
az esőt, szelet is számítanám, mert ekkor az RD-vel jelölt ellenállás
jóval kisebb.
És bizony létezik olyan vacak anyag is, aminél egyáltalán nem nő az össz
hőszigetelés! Legalábbis egy értelmes átmérőig. Pl egy 0,08-as lambdájú
anyagnál az átmérővel eleinte csökken, kb D=40mm-nél azonos a csupasz
csőével, és csak ezután nő lassan, 10centinél is csak 4,39. Még szerencse,
hogy a valóságban 0,045-ös lambdájú anyagoknál nemigen használnak
rosszabbat.
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról