[Epitesz-barkacs] szivattyú lábszelep

[jhidvegi]

További vad dolgok a cső hőszigeteléséről:

Táblázatban számolgattam, hogy mi az ábra, ha beszámítjuk a nyugvó 
levegőben lévő cső körüli természetes hőszigetelést. Ennek alapja, hogy ha 
van egy T túlhőmérsékletű cső, akkor a felületén a hőáramsűrűség 
számértékben kb 0,1*T W/dm2-ben, tehát ha 50 fokkal melegebb, akkor kb 
5W/dm2 lesz a hőleadása.

Ezt egy 1m hosszú csőre véve Rd-vel jelölve
RD=0,1/(D*pi) K*m/W hőellenállást kapunk a D külső átmérő esetén, ami a 
szigetelés külső átmérőjét jelenti.

Látszik, hogy ez a hőellenállás a D növekedésével arányosan csökken. 
Persze eközben nő a szigetelőréteg hőellenállása a
Rsz=1/(2*pi*lambda) * ln(D/d) szerint, ahol d a fémcső átmérője, tehát a 
szigetelés belső átmérője.

A táblázatból az jött ki, hogy az össz ellenállás (R=Rsz+RD) ilyen furán 
alakul egy d=10mm-es csőnél:

D (mm)   R (fok*méter/W)  R rosszabb

10        3,18        3,18
20        4,74        3,8
30        6,06        4,56
40        7,10        5,21
50        7,96        5,76
100        10,79        7,65
200        13,78        9,69
500        17,85        12,52
1000        20,97        14,69

Itt egy 0,035-ös hőszigetelési tényezőjű szigetetelőréteget vettem 
figyelembe az első oszlopnál. A másodiknál egy vacakabb, 0,05-öset.

Látszik, hogy bizony elég keveset ér a csőhéj. Persze akkor sokat ér, ha 
az esőt, szelet is számítanám, mert ekkor az RD-vel jelölt ellenállás 
jóval kisebb.

És bizony létezik olyan vacak anyag is, aminél egyáltalán nem nő az össz 
hőszigetelés! Legalábbis egy értelmes átmérőig. Pl egy 0,08-as lambdájú 
anyagnál az átmérővel eleinte csökken, kb D=40mm-nél azonos a csupasz 
csőével, és csak ezután nő lassan, 10centinél is csak 4,39. Még szerencse, 
hogy a valóságban 0,045-ös lambdájú anyagoknál nemigen használnak 
rosszabbat.