[Epitesz-barkacs] szivattyú lábszelep

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2008. Sze. 21., V, 13:29:12 CEST


szepygab at gmail.com wrote:

> Az is látszik, hogy nem véletlenül nem csinálnak extrém vastag
> csőhéjakat. Nem nő arányosan a hőszigetelése.

Így van. Az a sanda gyanúm, hogy ennek is csak az az értelme, hogy a 
direkt eső és szél miatti hőveszteség-növekedést, ami amúgy szélcsendben 
elfogadható lenne, kilőjék.

> Jóval bonyolultabb, de nem megvalósíthatatlan. Kéne csinálni egy
> koaxiális csövet, ahol a belső csövet távtartók tartják középen,
> és a kettő közül kiszívni a levegőt. A vákuumban a hővezetéses

Igen, ez teljesen jó dolog lenne, ha hosszú vezetékekről lenne szó. 
Klímáknál pl sok értelme azért nem lenne, mert még a hőszigetelés maga is 
értelmetlen, ha a csövek zöme a beltérben van.

Hűtés üzemmódban csak azért kell a beltérben is a szigetelés, mert ha 
kimarad, akkor a cső felületén kondenzvíz képződik, és lecsöpög olyan 
helyekre, amit a lakók nem kultiválnának. Fűtés üzemmódban viszont még 
hasznos is, mert további hőt ad le a cső a lakótérben. Szóval a veszteség 
nem haszontalan, azaz nem veszteség. A kültérben haladó, lehetőleg rövid 
csőszakaszt kell hőszigetelni. Itt a veszteség a a klíma teljesítményéhez 
képest elenyésző.

Azt nem tudom, mi az ábra pl a távfűtés esetén. A nemrég hallott adatok 
szerint 10%-on belül van a veszteség. Lehet. De elég bizarr látvány volt 
nekem, amikor egy télen láttam sokszáz méteren keresztül a megolvadt havat 
a távfűtőcső mentén. Lehet, hogy ha lényegesen jobb hőszigetelésűekké 
válnak a házak, akkor ez a veszteség arányaiban már egyáltalán nem 
lényegtelen, talán még a 20-30%-ot is elérheti a hasznos hő százalékában.

> sugárzással. Kicsit macerás lenne a külső csövet belülről
> polírozni.

Nem macerás, a klímacsöveket is polírozzák - vegyi úton. A salétromsav 
olyan fura módon oldja a rezet, hogy mindig a kiálló részeket szedi le, 
szóval egy alapvetően sima, csak éppen nem fényes felületet akár tükrössé 
is lehet tenni jól kitökölt töménységű, vagy egymás utáni különböző 
töménységű anyagokkal, hőmérsékletekkel... biztos megvan ennek is a 
technológiája. Én lepukkant, totál elkorrodált réz, bronz, sárgaréz 
alkatrészeket szoktam megkezelni. Úgy néznek ki utána, mintha vadiújak 
lennének, most jöttek volna ki a gyártósorrról. Sőt, talán még annál is 
szebbek. :)

> Azért a dolog nem teljesen elméleti fejtegetés. Van olyan
> napkollektor gyártó, amelyik vákuumos síkkollektorokkat gyárt.
> Sok apró ponton kitámasztja az üveget a hátfalhoz, és kiszívja a
> levegőt.

Igen, ez biztos jó módi. Már én is gondolkodtam effélén, de letettem róla 
a 10 tonna/m2-es légnyomás miatt. :-) Pedig síkkollektort könnyebb talán 
csinálni. Viszont utánaolvasva a vákuumcsövesnek az a kétségtelen előnye 
megvan, hogy sokkal szélesebb iránytartományban működik még tök jól. És 
nem biztos, hogy úgy kell nézni, hogy a beépített m2-ek a fontosak, mert 
általában azért van hely, tehát ha ritkásabban vannak elhelyezve, és 
közéjük tud a nap világítani (ott nem hasznosul a fény), hát zakson, 
máshol se hasznosul. De legalább mikulástól vakulásig szinte működik. A 
beépítési méret növekedése nem jár költségnövekedéssel, legalábbis nem 
számottevővel. A síkkollektornál persze igen. Ott viszont ez az 
iránykarakterisztika elég vacak.

> viszonyítva. Talán ahol helyhiány van, ott érdekes lehet.

Hát igen, ez lehet. Nekem a síkkollektor inkább az egyszerűsége, házilagos 
kivitelezhetősége miatt nyerte meg korábban a tetszésemet. És mivel van 
corgon gázom más miatt (ennek a 85%-a argon), asszem inkább ezt töltenék 
bele vákuum helyett :-) (A vákuum betöltése tök jól hangzik, nem? :-) )

Na de egyelőre úgy tűnik, vannak vákuum napkollektorcsöveim, csak még nem 
mentem értük. Szóval elsőre marad majd ez a kísérletezéshez. 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról