[Epitesz-barkacs] homlokzati dubel

[jhidvegi]

szepygab at gmail.com wrote:

> Ezekben sem lehet 3-4 mm-nél vastagabb a beütőszeg, a többi a
> műanyag tipli. A jobbaknál műanyag sapkát kapott a szeg, hogy
> csökkentse a hőhidat.

Így már jobban fest a dolog. A pdf-ből számomra nem derült ki ez a 
"nüansznyi" eltérés. Végülis akkor ez azt tudja, amit én gondoltam, csak a 
tipli meg a kieg műanyagok a többletek. Mert hát én persze a szögekkel, 
vagy leginkább a vékony csavarokkal úgy képzeltem, hogy valami 
bakelitlemezt feldarabolok, kifúrom, és az az alátét.

> Nekem a dryvit oldalán adott 10-15 % szigetelés rontás túlzottnak
> tűnik, persze csak úgy megérzésre.

Hát igen, a józan műszaki érzék. Túlzott is, nem is tudom, hogy a francba 
írhat le bárki is ilyesmit. Még úgy is nagyon kis többlet hővezetés jön 
ki, ha a táblát a fém hőhidakkal együtt úgy képzelem, hogy az izotermák 
továbbra is síkok. Tehát a szögben ugyanaz a hőmérsékleti gradiens van, 
mint a habban. Na de ráadásul ez sem igaz, tehát a jó hővezető acélban 
messze nem jön létre az a hőáram, ami ezen a feltételezésen alapulna, csak 
jóval kisebb.

> Szöget nagyon könnyű beverni, de ugyanolyan könnyen ki is jön. A

Aha. Hát akkor a csavar lenne a jó módi, és már közelítünk az e célra 
kialakított dübelhez. :-)

> ferde szögezés jobb, de ahhoz, hogy pl. 100 mm habot rögzíts,
> legalább 150-es szög kéne, ami lehet már vagy 5-6 mm vastag. Kemm

Megintcsak a csavar. Abból mintha látnék néha marha hosszú, és mégis 
vékony példányokat.

> A dryvit oldalán van egy olyan tanács, hogy ytongba ne fúrjuk a
> lukat, hanem a tipli átmérőjénél 1 mm-rel kisebb tüskét verjünk
> be, ami nem hoz ki anyagot, hanem inkább körbetömöríti.

Ezek szerint az ytong porózus anyag. Persze logikus, de még nem nagyon 
volt a kezemben. Majd arra járván elhoznék egy törmelékdarabot, ha 
kiraknád valahova az utcán elérhető helyre. :) Megnézném erősebb 
nagyítással. A módszer tök jó, mert a kihordott anyag a hungarocell és a 
fal közé potyog, tömörödhet, és lefeszítő erőt képezhet. Egy ilyen beverő 
tüskét készíteni pedig nem nagy ügy. Jelentősen gyorsabbá válik a 
rögzítés.

> Azért ezt a technológiát megnézném a gyakorlatban, főleg az
> ytongba 70 mm mélyen bevert tüske kihúzását.

Nem az előbb mondtad, hogy beverni könnyű, de kihúzni is?
Én úgy képzelem, hogy a tüskének van nyele, valami jó sima, erős acélból 
van az egész. A nyél vastagabb, és el lehet fordítani. Ha a tüske bevert 
része nem pontosan hengerszimmetrikus, akkor az elfordítás hatására 
bővülhet a lyuk, és könnyen kihúzhatóvá válik. (Esetleg lehet rajta ebből 
a célból egy hatszög villáskulcs számára).

> Ez az, amit sürgősen el kéne felejteni. Én közelharcot vívtam a
> nyílászárók beépítőivel. Falcsavar néven kapható olyan csavar,
> ami behajtható a téglába, tiplizés nélkül. Ytongnál is ezzel
> esnek neki, mert nincs annyi szakmai hozzáértésük, hogy ránézésre
> meglássák: egy 8 mm külső átmérőjű csavar, amin lemezcsvar
> jellegű "finommenet" van és 5-6 mm lehet a magmérete, azt az
> ytongban vagy nem húzzák meg - és ekkor nem tart - vagy
> megpróbálják meghúzni, akkor viszont azonnal átszakad, megforog.

Aha. Hát igen, az ytongot azért jobb előtte megismerni. Én a gipszre 
asszociáltam, abba tényleg lehet metrikus menetet is fúrni. Hogy mennyire 
tart, az sokmindentől függ, szeintem leginkább a menetfúrás módjától és a 
végén a menet hosszától, aminek fel kell vennie az erőt. Persze, hogy meg 
se közelíti azt, amit az acél tud, ha abba fúrják. De ez is hosszfüggő 
persze, mert létezhet az a menethossz, ami van olyan erős, hogy a csavar 
ki van használva. (azaz mégse nagyon, mert a csavar erő hatására nyúlik, 
és a menet nem egyszerre lesz ledarálva... ez a probléma acélnál is 
felmerül, ezért nincs értelme hosszú anyamenetnek.) Na de nem túl nagy 
terhelést simán visz a gipsz. Ezek szerint az ytong nem.

> Ilyenkor kezdik magyarázni, hogy majd a hab megtartja. Én meg azt
> magyarázom, hogy a gyártó nem azért rakott füleket a tokra, hogy
> a hab tarson. A hab feladata a tömítés, nem a mechanikai
> rögzítés.

Ezt én is így gondoltam egészen addig, amíg egyszer egy téglát oda nem 
raktam a hab útjában valahol idegenben, és másnap, amikorra már megkötött 
rendesen a hab, gondoltam, odébb rugom a téglát. Jódarabig fájt a lábam, a 
tégla maradt, és később csaknem szét kellett vernem (némi túlzással), hogy 
eljöjjön onnan. Nemrég hőszigetelési célból habbal raktam be ajtót, 
illetve alul-felül voltak acéldübeles csavarok. Az alsó részét ki kellett 
vágnom, hogy a vaslemezen nagy súlyú cumót ki tudjak tolni küszöbprobléma 
nélkül. Akkor kellett látnom, hogy bizony a hab rohadtul tartja az ajtót, 
tök merev, nem mocorgó szerkezet lett. Korábban változott a zárnál a rés, 
most fix, mint a fene, se pro, se kontra nem változik.

> Persze, amíg eltűnik a meló után a sarkon, addig tart,

Ha mocskos az egész. Sok helyen csak habbal rakják be. Szerintem a fülek 
azért vannak (nem vennék rá mérget), hogy a helyes pozícióban legyen 
rögzítve a cucc. Ha ez megvan, és még uram bocsá, a tokot ki is 
támasztják, hogy ha a hab be akarná nyomni (mert képes rá), akkor ebben a 
pozícióban fog rögzülni.

> utána meg a vízözön :-( 150x250 cm-es, kétszárnyú erkélyajtó, sok
> hőszigetelő üveggel. 4 ember kell a mozgatásához, de majd a hab
> megtartja. 20 év múlva is. Ennyit az építőipari szakkivitelezői
> szintről :-(((

Azért, mielőtt nagyon rájuk húzod a vizes lepedőt, nézz utána a dolognak! 
:-) És a fülek méretéről is írj valamit. Láttam valahol egy biztonsági 
ajtót, rohadt nehéz volt az is. Valakiknek egyszer le kellett venniük, az 
még valahogy ment, visszarakni a hagyományos módon nem bírták. (Aztán én 
raktam vissza segédeszközökkel, de alig bírtam megemelni tényleg.) Ez az 
ajtó is habbal van berakva tudtommal, bár nem voltam ott. Jópár éve volt 
ez, talán 8 is megvan. Azóta is minden rendben.

(Talán úgy lehet ilyen helyen a habot hatástalanítani, hogy jön a betörő 
UV lámpával, és szétvilágítja a habot. :-) Azt ugyanis nagyon nem bírja. 
Fogorvosnál fordítva működik a dolog, a műanyagot bekenegeti a helyére, 
elrendezi, és megvilágítja UV lámpával, ettől polimerizálódik.)