[Epitesz-barkacs] fuggveny matato

[jhidvegi]

Palasik Sandor wrote:

> Négy pontra harmadfokú polinomot lehet illeszteni pl. Lagrange
> interpolációval.

Hú, ezt nem tudnám megcsinálni. Arról a matekóráról hiányoztam. :-) De ha 
átküldöm a 4 pontot, megtudnád csinálni?

> Ettől szerintem inkább csak szép lesz :-) Azt az erős hiteded fejezed
> ki vele, hogy a végeredmény függvény sima és egyszerű képlettel
> írható le. De lehet, hogy így  is van :-)

Felrajzoltam úgy kb már, és valami exponenciális vagy parabolaszerű 
függvény részletének tűnik. A pontok száma annyiban érdektelen, hogy csak 
a neten turkálva találtam meg véletlenül ezt az oldalt, ahol a légköri 
nyomáson mért forrásponton és a szobahőmérsékleti nyomáson túl megadták az 
anyag nyomását 50 fokon is, meg a kritikus hőmérsékletét és nyomását is. 
(Meg a légköri nyomáson mért fagyáspontját is). A kritikus értékek (86,4 
fok, 46,15 bar) az a fontos, hogy evidens: efölé semmiképpen nem szabad a 
kompresszort engedni, mert biztosan károsodni fog. A kánikulai 
kísérletemben asszem megközelítettem ezt az értékpárt, marha forró volt a 
beltéri csöve, és már dupla körüli hálózati árama volt.

Ha elérem a kritikus nyomást, a dugattyú a végén folyadékba ver.

Tényleg, nem tudja valaki az R407 forráshőjét? Vajon ez nagyon hőfokfüggő? 
(Ha ez megvolna, már csak a kompresszor lökettérfogata kellene, és 
nekiesnék az adiabatikus kompresszió témájának. Az történik valszleg, hogy 
a kisebb nyomáson behuppan a hengerbe a térfogatnak megfelelő mennyiségű 
hideg gáz, ez először adiabatikusan felnyomódik a nyomó oldali nyomásra, 
ez egy bevitt energia a gázba, aztán kinyílik a szelep, és ezt a gázt 
betolja a nyomó oldali csőbe. Ez volna a másik energia, amit a kompresszor 
a veszteségek után bejuttat a gázrendszerbe direkt. De itt nem is annyira 
az energiák a fontosak, hanem a tömegáram lenne így tudható. Ha az, meg a 
forráshő megvan, akkor a leadott hő is megvan. A fenti 4 pontos 
függvényből meg lehetne tudni hőmérsékletekből, hogy mekkorák a nyomások.