[Epitesz-barkacs] feszultsegesesbol szamolnek

[Mágus Bérprogram Demo]

jhidvegi  <jhidvegi at gmail.com> 2009.08.29. 15:07:36 +2h-kor írta:

> Mágus Bérprogram Demo  wrote:
> > egy noname elosztó 1,5m kábellel, szétszerelhetetlen,
> > és a villásdugó is fröccsöntött (olyan kínai féle), azaz csak
> > "logikai úton" lenne mérhető a drótvastagság
> >
> > arra gondoltam, hogy ezt a szerkezetet sorbakötném
> > egy jó nagy terheléssel, "hogy langyosodjon",
> > és akkor a terhelési Amper és a drót feszültségeséséből
> > a drótvastagság behatárolható lenne
> 
> Sőt, ha aksiról dolgozol, nem is kell felmelegíteni. Rövidre zárod 
> valamelyik végén, a másikon pedig beküldöd az egyenáramot, mondjuk egy 
> autó fényszóró szabja meg az aksiról, hogy az mekkora legyen, aztán csak 
> ezt az áramot kell megmérned, meg a hosszabbító villája közti feszkót.

köszi, ez lesz a nyerő
  
> > tehát pl. van egy 13Ampert zabáló fogyasztóm, és az ehhez
> > vezető drótba bekötöm a 3m-nyi  ismeretlen vezetéket
> 
> Ha van ilyen fogyasztód, nincs aksid meg fényszóróizzód, az is megoldás, 
> hogy átvezeted rajta üzemszerűen ezt a 13A-t, és nézed a hőmérsékletét. 
> Aztán számolsz az alábbiak szerint:
> 
> j=i/A, ahol i az áram, A az ér rézkeresztmetszete mm2-ben. j A/mm2-ben 
> kell.
> Az egész kábel külső átmérője D, ebből K a kerülete: K=D*2pi mm-ben kell 
> számolni.
> A felületen 1mm2-en távozó hő:
> q=j^2*ro*2A/K, ahol ro=2e-5 ohm*mm, a q pedig W/mm2-ben jön ki.
> Ha ezt megszorzod 10ezerrel, akkor W/dm2-ben.
> 
> A felületi hőmérsékletre egy kb 10-es szorzót lehet mondani, tehát 
> 1W/dm2-től kb 10 fokkal lesz a felület melegebb. Ez még radiátorokra is kb 
> igaz. (írom ezt azért, mert mégiscsak építész-barkács listán vagyunk. 
> :-) )