[Epitesz-barkacs] PP tartaly
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2009. Feb. 17., K, 10:48:27 CET
Mágus Bérprogram Demo wrote:
> viszont tartály helyett akár homok is lehetne a puffer,
> egy melegvizes csőhálózat vinné bele a meleget nyáron,
> és ugyanaz a csőhálózat hozná ki télen
Igen, ez lenne a másik lehetőség, de nem homokkal, hanem talajba töltött
hővel. Most épp ezen agyalok. Próbáltam számítással, egyenlet
felállítással ráközelíteni a dologra, de nem sikerült.
Most ott tartok, hogy sikerült egy modellt kreálni, amiben sok diszkrét
alkatrész van, és villamos analógiát lehet építeni. Ennek a számítása se
megy, viszont könnyű megépíteni és lemérni. A modell ráadásul jóval
gyorsabban is működik, és az időbeli eltéréseket könnyű átszámítani. Már
megvan a mésztufa meg mészkő fajhője, fajsúlya, hővezetési tényezője,
szóval már csak dolgozni kell kicsit vele.
Ha számításilag bejön, akkor "csak" fúrni kell a ház alatt 3 lyukat. Nálam
ez még lehetséges, sőt, relatíve így könnyű, mert van 3 hely pár méterre
egymástól (háromszög), ahol akár 8 méter magasról is lehet dolgozni. Arról
persze fogalmam sincs, hogy szoktak ilyen lyukakat fúrni. Az majd
számítással jön ki, hogy a lyukaknak megkkoráknak kell lenniük. Nem
mindegy, mert a betolható-kivehető teljesítmény függ tőle. A mélység meg
csak elhatározás és lehetőség kérdése. Elsőre 10m-re gondoltam. De még az
egész tök elvi síkon van persze. És csak akkor jöhet be, ha tényleg nincs
eláramló talajvíz.
> és 70celsius helyett 112celsius lehetne 1,6bar-on a gőz
> (kuktafazék) vagy 124celsiuson 3,2bar-on
Ha növelem a hőmérsékletet, akkor vagy nem vizet fogok használni, vagy nem
tiszta vizet (valami töményebb oldatot, ami magasabb hőfokon forr), vagy
trafóolajat. A vákuumcsöves napkollektor elvileg bőven 100 fok feletti
hőmérsékletet is elő tud állítani. Aztán persze lehet, hogy erre semmi
szükség.
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról