[Epitesz-barkacs] PP tartaly

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2009. Feb. 17., K, 10:48:27 CET


Mágus Bérprogram Demo  wrote:

> viszont tartály helyett akár homok is lehetne a puffer,
> egy melegvizes csőhálózat vinné bele a meleget nyáron,
> és ugyanaz a csőhálózat hozná ki télen

Igen, ez lenne a másik lehetőség, de nem homokkal, hanem talajba töltött 
hővel. Most épp ezen agyalok. Próbáltam számítással, egyenlet 
felállítással ráközelíteni a dologra, de nem sikerült.

Most ott tartok, hogy sikerült egy modellt kreálni, amiben sok diszkrét 
alkatrész van, és villamos analógiát lehet építeni. Ennek a számítása se 
megy, viszont könnyű megépíteni és lemérni. A modell ráadásul jóval 
gyorsabban is működik, és az időbeli eltéréseket könnyű átszámítani. Már 
megvan a mésztufa meg mészkő fajhője, fajsúlya, hővezetési tényezője, 
szóval már csak dolgozni kell kicsit vele.

Ha számításilag bejön, akkor "csak" fúrni kell a ház alatt 3 lyukat. Nálam 
ez még lehetséges, sőt, relatíve így könnyű, mert van 3 hely pár méterre 
egymástól (háromszög), ahol akár 8 méter magasról is lehet dolgozni. Arról 
persze fogalmam sincs, hogy szoktak ilyen lyukakat fúrni. Az majd 
számítással jön ki, hogy a lyukaknak megkkoráknak kell lenniük. Nem 
mindegy, mert a betolható-kivehető teljesítmény függ tőle. A mélység meg 
csak elhatározás és lehetőség kérdése. Elsőre 10m-re gondoltam. De még az 
egész tök elvi síkon van persze. És csak akkor jöhet be, ha tényleg nincs 
eláramló talajvíz.

> és 70celsius helyett 112celsius lehetne 1,6bar-on a gőz
> (kuktafazék) vagy 124celsiuson 3,2bar-on

Ha növelem a hőmérsékletet, akkor vagy nem vizet fogok használni, vagy nem 
tiszta vizet (valami töményebb oldatot, ami magasabb hőfokon forr), vagy 
trafóolajat. A vákuumcsöves napkollektor elvileg bőven 100 fok feletti 
hőmérsékletet is elő tud állítani. Aztán persze lehet, hogy erre semmi 
szükség. 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról