[Epitesz-barkacs] Józsinak (is) geotermikus
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2009. Feb. 23., H, 14:35:15 CET
Mágus Bérprogram Demo wrote:
> a maga módján ez hasonlít az éjszakai áramos villanykályhára, aminél
> nincs vízáramlás, csak konduktív hőáramlás
Annyiban lesz vízáramlás, hogy a csőben víz áramolna. A talajban persze
nem. Szóval ezt hívják konduktívnak? Hm.
>> Már kész van a villamos modell, agyalok azon, hogy hogyan és mit
>> mérjek rajta.
>
> pl. függőlegesen egy 1m hosszú U alakú elektromos fűtőtest (ami
Félreértés történt!
A villamos modell nem azt jelenti, hogy villamos fűtőtesttel fűtök, hanem
hogy a talaj koncentrikus hengerekre van képzeletben felvágva, a
hőellenállás az egyes hengerek vastagságának és felületének megfelelő, a
hőkapac viszont a hengerek külső felére vannak képzeletben koncentrálva.
Így R hőellenállások és C hőkapacitások sorozatáról van szó. Ezután
önkényesen kiválasztott C valódi elektromos kapacokat írtam be a
táblázatba, és a hozzá tartozó valódi ohmokat úgy állapítottam meg, hogy a
hőtani RC időállandónak a tízmilliomod része legyen a villamos modellben
Ezután - már túl vagyok az első méréseken - +/-300V-ról egy-egy
ellenállással töltöttem és sütöttem ki a betáp ponton. Ez megfelel annak,
hogy állandó teljesítmény betáplálás és kivét a hőmodellben. A két
üzemmódot egy időrelé kapcsolgatta 1,7mp-es félperiódusidővel. Ez az 1,7s
felel meg 200 napnak kb. (De lehet állítani.)
Elsőre az jött ki, hogy jó, ha a harmada visszajön a betáplált hőnek. :-(
De még nincs vége a mókának. Nagyon függ az eredmény attól, hogy az RC
lánc végét mekkora ellenállásal zárom le. Le kell zárni, mert különben sok
ciklus (megfelel sok évnek) után az egész RC lánc összes kondija az
átlagfeszt veszi fel, vagy akörül fluktuál. Vagyis hamis a játék, mert
képtelenség lenne, hogy az én egyszem szondámtól a egész budafoki
mészkőtömeg felmelegedne. :) Jelenleg kb 10 méter átmérőben van lezárva
egy akkora ellenállással, ami megfelel fél méteres falvastagságú
hengernek. Hát ennél jött az ki, hogy ha 3 méternél táplálok be, tehát
befelé és kifelé is mehet a hő oda-vissza, akkor jön vissza a harmada a
betáp teljesítémnyek.
De még finomítani kell a mérést, mert még nem találtam ki, hogy az áram az
adott elrendezésben visszakonvertálva a hőmodellre (hengerek sora) mekkora
teljesítménynek felel meg, és hogy a feszültség mekkora hőmérsékletnek.
Akár sokszáz foknak is megfelelhet a villamos modellben található mondjuk
20V-os fesz.
A mérésben mindig arra vigyáztam, hogy kisütéskor nulla alá ne menjen a
fesz. Tehát az eredeti elrendezésnél ez azt jelenti, hogy nem megyek az
eredeti talajhőmérséklet alá.
Ha nincs lezárva a modell vége, akkor visszanyerhető az összes hő, nincs
eláramlás, csak egy régióban oda-vissza áramlás. Ez érthető, de irreális a
megvalósulása, hacsaknem a földtömböt körbeásom, beleértve az alját is, és
méteres kiváló szigetelőanyaggal körbeveszem. :) Illetve ekkor is van
lezárás, csak jó nagy ellenállással. Vagyis már ott tartunk, hogy tartály.
Érdekessége, hogy ezek szerint nem muszáj vizet használni, nem muszáj
méregdrága tartályt építeni, elég a nagy gödröt kiásni, körbe- meg alul
szigetelni, majd jó tömören visszarakni a talajt úgy, hogy előbb a
szondákat berakja az ember úgy a sugár felénél, 60%-ánál. A talaj lehet jó
vizes is akár, ezzel nő a hőkapacitása. Ez elvileg nem drága, de iszonyú
meló. Főleg, ha uram bocsá, egy 4-5 méter átmérőjű, 8-10 m mély gödör
készül. :) Ezt a modellt is meg tudom nézni a villamos kütyüvel.
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról