[Epitesz-barkacs] Józsinak (is) geotermikus

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2009. Feb. 23., H, 14:35:15 CET


Mágus Bérprogram Demo  wrote:

> a maga módján ez hasonlít az éjszakai áramos villanykályhára, aminél
> nincs vízáramlás, csak konduktív hőáramlás

Annyiban lesz vízáramlás, hogy a csőben víz áramolna. A talajban persze 
nem. Szóval ezt hívják konduktívnak? Hm.

>> Már kész van a villamos modell, agyalok azon, hogy hogyan és mit
>> mérjek rajta.
>
> pl. függőlegesen egy 1m hosszú U alakú elektromos fűtőtest (ami

Félreértés történt!
A villamos modell nem azt jelenti, hogy villamos fűtőtesttel fűtök, hanem 
hogy a talaj koncentrikus hengerekre van képzeletben felvágva, a 
hőellenállás az egyes hengerek vastagságának és felületének megfelelő, a 
hőkapac viszont a hengerek külső felére vannak képzeletben koncentrálva. 
Így R hőellenállások és C hőkapacitások sorozatáról van szó. Ezután 
önkényesen kiválasztott C valódi elektromos kapacokat írtam be a 
táblázatba, és a hozzá tartozó valódi ohmokat úgy állapítottam meg, hogy a 
hőtani RC időállandónak a tízmilliomod része legyen a villamos modellben

Ezután - már túl vagyok az első méréseken - +/-300V-ról egy-egy 
ellenállással töltöttem és sütöttem ki a betáp ponton. Ez megfelel annak, 
hogy állandó teljesítmény betáplálás és kivét a hőmodellben. A két 
üzemmódot egy időrelé kapcsolgatta 1,7mp-es félperiódusidővel. Ez az 1,7s 
felel meg 200 napnak kb. (De lehet állítani.)

Elsőre az jött ki, hogy jó, ha a harmada visszajön a betáplált hőnek. :-(

De még nincs vége a mókának. Nagyon függ az eredmény attól, hogy az RC 
lánc végét mekkora ellenállásal zárom le. Le kell zárni, mert különben sok 
ciklus (megfelel sok évnek) után az egész RC lánc összes kondija az 
átlagfeszt veszi fel, vagy akörül fluktuál. Vagyis hamis a játék, mert 
képtelenség lenne, hogy az én egyszem szondámtól a egész budafoki 
mészkőtömeg felmelegedne. :) Jelenleg kb 10 méter átmérőben van lezárva 
egy akkora ellenállással, ami megfelel fél méteres falvastagságú 
hengernek. Hát ennél jött az ki, hogy ha 3 méternél táplálok be, tehát 
befelé és kifelé is mehet a hő oda-vissza, akkor jön vissza a harmada a 
betáp teljesítémnyek.

De még finomítani kell a mérést, mert még nem találtam ki, hogy az áram az 
adott elrendezésben visszakonvertálva a hőmodellre (hengerek sora) mekkora 
teljesítménynek felel meg, és hogy a feszültség mekkora hőmérsékletnek. 
Akár sokszáz foknak is megfelelhet a villamos modellben található mondjuk 
20V-os fesz.

A mérésben mindig arra vigyáztam, hogy kisütéskor nulla alá ne menjen a 
fesz. Tehát az eredeti elrendezésnél ez azt jelenti, hogy nem megyek az 
eredeti talajhőmérséklet alá.

Ha nincs lezárva a modell vége, akkor visszanyerhető az összes hő, nincs 
eláramlás, csak egy régióban oda-vissza áramlás. Ez érthető, de irreális a 
megvalósulása, hacsaknem a földtömböt körbeásom, beleértve az alját is, és 
méteres kiváló szigetelőanyaggal körbeveszem. :) Illetve ekkor is van 
lezárás, csak jó nagy ellenállással. Vagyis már ott tartunk, hogy tartály. 
Érdekessége, hogy ezek szerint nem muszáj vizet használni, nem muszáj 
méregdrága tartályt építeni, elég a nagy gödröt kiásni, körbe- meg alul 
szigetelni, majd jó tömören visszarakni a talajt úgy, hogy előbb a 
szondákat berakja az ember úgy a sugár felénél, 60%-ánál. A talaj lehet jó 
vizes is akár, ezzel nő a hőkapacitása. Ez elvileg nem drága, de iszonyú 
meló. Főleg, ha uram bocsá, egy 4-5 méter átmérőjű, 8-10 m mély gödör 
készül. :) Ezt a modellt is meg tudom nézni a villamos kütyüvel. 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról