[Epitesz-barkacs] padloburkolat

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

> Az egésznek, mint egymáshoz szorított nádszálaknak palló alakban.
> Nyilván keresztben, mert hosszában azért vad a másfél méter vastag
> hőszigetelés (bár nem hinném, hogy lényeges különbség lenne). Egy

Sajnos nem ismerem közelebbről a nád szerkezetét, de úgy képzelem, hogy 
jószerivel üreges, cső alakú formáció. Tehát, ha mondjuk 20centis 
darabokra lenne vágva, és a szálak a falra merőlegesen állnának, egész 
vacak lenne a hőszigetelése. Aztán lehet, hogy nem. Nem tudom. Magának az 
anyagának a hőszigetelése közelíthet a fáéhoz.

> közetgyapot-szálnak sem nézik a hőszigetelését, csak nagyon soknak (-:

Dehogynem! Legalábbis pl az üveggyapotnál adat is van rá. Az üveg 
hőszigetelő képessége egészen szar. :-) Lambda valami 0,8W/mK

Jó, elhiszem, hogy a nád nem olyan vacak, csak mivel a hungarocellnél az 
az érdekes összefüggés tapasztalható, hogy a nagyon tömör, nagyobb 
testsűrűségű fajtának jobb a hőszigetelése, mint a lazább, kevésbé zárt 
cellásnak, ebből következtetek arra, hogy ha egy szigetelőanyag még 
lazább, még kevésbé zárt cellás, még sokkal nagyobbak a cellák, akkor még 
vacakabb a hőszigetelése. Márpedig a nád a legszarabb hungarocellnél is 
jóval lazább szerkezetű, nagyságrenddel nagyobbak a cellák, ha egyáltalán 
lehet annak nevezni ezeket. Lehet, hogy a hőátadásban a diffúziónak is van 
szerepe, nem kell hozzá légáramlás direktben. Lehet, hogy ezért jobb a 
zártcellás, nagy testsűrűségű hungarocell.

Kvalitatíve ez érthető is. A melegebb levegőben nagyobb sebességű 
molekulák vannak, amik nem egyhelyben toporognak, eljutnak a hidegebb 
régiókba is, a hidegebb, lassabban mozgók is a melegebb régiókba. Ahogy a 
vízmolekulák is. Tehát egy nyiltcellás szerkezet eleve nem lehet valami jó 
hőszigetelő, főleg, ha makroszkópikusak ezek a nyilt cellák, járatok. A 
nádnál még bejöhet az is, hogy mivel van kereszben is átjárás, hosszában 
pedig elég hosszú, összefüggő járatok állnak rendelkezésre a levegő 
számára, akár egy kéményhatáson alapuló cirkuláció is bejöhet, tehát a 
szigetelőréteg felső régiója kívül is átmelegszik, az alsó régiója meg 
belül is lehül valamelyest. Nem mondom, hogy ez egy gyors áramlás, de hogy 
van, arra a nyakam rá merném tenni.

Én is rákerestem a neten, és láttam még 0,0,4...0,055 közötti adatokat is. 
Hááát, ez vagy csalás, hamis adat, vagy vizszintes pozícióban, nagyon 
összerendezett nádpallón mérték kis hőfokkülönbség mellett. (Az egyik 
nádtermékeket készítő cég honlapján láttam.)

Külön kifogásolnivaló, hogy olyan nádpallót nem készítenek, amikben az 
anyag az adott, teljes térfogatban valami kötőanyaggal van összefogatva. 
Mindenképpen valami drót vagy más kötöző van a dologban, szóval a 
kötegelési határokban nem lehet összenyomódva az anyag, nyílt átjárás van 
a levegő számára. Kb olyan, mintha a hungarocellt csíkokban rakná fel 
valaki úgy, hogy a csíkok között hagyna réseket, nem kicsiket. Ezt úgy 
lehet kompenzálni valamelyest, hogy valószínűtlen, ha egymásra többet is 
raknak, hogy ezek egybeessenek. De egy rétegnél elég gáz!

Külön hátrányként hoznám fel azt, amit mások előnyként tekintenek: a lég- 
és páraáteresztő képességet. Nem az a bajom, hogy mérhető légcsere 
történhet a falon keresztül, mert az akár jó dolog is lehet, hanem az, 
hogy pl egy vályog-, mészkő- vagy uram bocsá ytongfal esetén jelentősen 
lecsökkenti a fal anyagának a párapuffer képességét, hiszen télen, amikor 
kint jó száraz a levegő, nem csak befelé, hanem kifelé is ereszti a párát, 
hamar elfogyhat. Nyáron meg gyorsan telítődik, tehát csak a kánikula 
elején képes a fal a hűvös levegőt szárazon tartani. Hacsaknem félméteres 
falakról van szó.

Hát szóval nem egyszerű a probléma, és sok érzelmi tényező is 
befolyásolja. Manapság a leggyakoribb ezekből a "természetes anyag" 
szlogen. Már-már az a nézet is kezd uralkodóvá lenni, hogy a természetes 
anyag nem árthat, az nem lehet káros. Akár gyógyszerként sem. Pedig a 
nyílméreg béka mérge, meg a kígyóméreg is természetes anyag! :)
Na aztán a számítógép anyagai nem természetesek, meg a körülöttünk lévő, 
megkerülhetetlen anyagok zöme sem az, és ezek felhasználásával (média) 
nagyon szép zöld szlogeneket lehet pufogtatni. Én pofánköpném magam, ha 
egy szószékről (acélállványok), mikrofonba (ami ugye természetes anyag) 
ordítanám a zöld szlogeneimet, miután leszállok, lenyomok pár telefont a 
mobillal, és beülök az autóba, hazamegyek, letusolok a természetes 
zuhannyal, és megeszem a közértben vett, csomagolt, "természetes" kaját, 
éjjel pedig a természet adta ágyamban álomra hajtom a fejem a 
természetesen létrejött házban, megnézem a természetes tv-mben, hogy mit 
mond a természetes média rólam... Mindezt természetes ruhában teszem, és 
ha elrontottam a gyomrom, természetgyógyász segít ugye, akár a vakbelemet 
is kivarázsolja... Á, az egész megfexi a gyomrom! Hanta a négyzeten! Nem 
ezzel van a gond, hanem - mondom mindig - a létszámmal.