[Epitesz-barkacs] csőelzárás

[jhidvegi]

szepygab at gmail.com wrote:

> Ne bonyolítsuk :-)
> 0,5-ös lemez, két oldalról 1 mm-es gumilemez pálmatex-szel
> ráragasztva, ebből a tárcsa lemezollóval kivágva.

Jó, ne bonyolítsuk. Én azért tettem, mert már rengeteget szívtam (pl gépre 
szerelt olajra használt radiátoroknál) azzal, hogy a tömítésnek nem volt 
fészke, csak simán egy 2-3 mm-es peremnek nekiszorult a tömítés egy másik 
felület által.

Több baj is lehet vele.
Először is, ahogy írtam, ha nem hollandi jellegű a szorítás, tehát a két 
felület egymáshoz képest elforog, akkor kinyomja (pontosabban itt begyűri 
belülre) a közből a tömítést.
A másik probléma, hogy a meghúzásnál nagyon észnél kell lenni, mert el 
lehet nyírni-vágni simán a töméítést.
És végül utólag is becsúszhat belülre. Eleinte jó, később csak szar lesz.

Ha a tömítésnek van fészke, akkor még meghúzni se lehet úgy, hogy 
szétnyíródjon, mert a fészekbe beszorul, és a gumi se rugalmas már, ha a 
térfogatáról van szó.

Ha mégis tovább akarnám bonyolítani, akkor azt mondanám, hogy O gyűrű 
adott fészekben, és a meghúzáskor fém a fémen fexik fel. Ilyet csináltam 
pl radiátoroknál, amiket edény lyukaiba kellett beszerelni úgy, hogy a 
radiátoroknak menetes csőcsonk homlokfelülettel volt a kialakításuk.

Megoldás: O gyűrű, ami a homlokfelület és a lemez közé szorult, kívülről 
meg kapott egy karikát, ami megszabta, hogy mekkorára dagadhat 
oldalirányban, valamint a karika megszabta az O gyűrű lapulását is, úgy 
lett a vastagsága megválasztva.
Nos, idági nem bonyolítottam a dolgot. :-)

hjozsi