[Epitesz-barkacs] kút takaritasa

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

>> a kútból. Ha érzem, hogy rámjön a szükség, előbb teleinnám magam, aztán
>> végezném a dolgomat.
>
> Aztán megint. És újra. Majd ismét. Még egyszer. (-: addig amíg ki nem 
> húznak

Ha muszáj, lehet. De hogy inkább vállalnám, hogy nem tiszta a víz, mint 
hogy szomjan haljak, az biztos. Viszont próbálkoznék valami 
felmászásfélével.

Ha szerencsés a távolság, és elég erő van az emberben, nekifeszülve is fel 
lehet mászni. Kútban nem próbáltam, de a seregben volt egy hely az egyik 
épületben, ahol a faltól pont jó távolságban volt egy oszlop. Kézzel pont 
szét tudtam úgy támaszkodni, hogy a lábam felemelhessem. Lábbal is 
kitámasztottam, és szépen felmentem valamilyen magasra. Lefelé nem 
szaroztam, leugrottam, és elég kellemetlen volt, mert már jó magasan 
voltam. :) De nem törtem ki a kezemlábam.

Kútnál nem tudom, mi lenne a technika, de hasonló az elv. Két, egymástól 
független kitámasztási módot kell kitalálni, hogy az egyik alatt a 
másikkal följebb lehessen jutni. Vagy pl azt lehet, hogy az ember lábbal 
nekinyomja a hátát a kútnak, közben kígyózó jellegű mozdulatokkal lehet 
felfelé kúszni, tehát a hát csússzon a kút falán. Közben egy pillanatra se 
lehet a feszítő erő kisebb, mint ami az egy helyben maradáshoz kell.

Ha nem sikerül egyszer is, az ember visszapottyan a vízbe. Ez nem okoz 
valszleg testi sérülést, de lelkit annál inkább. :)

4-5 métert talán meg tudhat tenni egy ember, ha amúgy egyáltalán képes rá. 
20 méterhez már nagyon edzett fazonra van szükség, nem beszélve arról, 
hogy 20 métert zuhanni már eleve nagyon ciki vízbe is. Ha van az embernek 
lélekjelenléte, meg kabátja, talán tompíthat valamit az esésen a sebeség 
csökkentésével úgy, hogy nyomja kétfelé a kút falát, de ez se 
veszélytelen, mert lehet, hogy kiáll valami, és úgy megsérül, hogy 
elvérzik.

hjozsi