[Epitesz-barkacs] optocsatolo+Ăłra?

[jhidvegi]

Mágus Bérprogram Demo  wrote:

>> Szóval az a rész egyben maradt, és nem jött ki, máshol tört el. Mi a 
>> gond
>> akkor?
>
> hogy az "új nyéltartóba" hogyan kellene új nyelet ragasztani :-)

Aha. Nos, legutóbb a kőműves kalapácsnál problémálkodtam, aminek az a 
konstrukciós hibája, hogy a nyélről ugyan nem repül le a fej, de annyira 
erőteljesen kúpos, hogy nem is ékelődik be rendesen.

Először hőlégfúvóval meg várakozással csontra kiszárítottam a nyelet, 
miután megpucoltam a felületet a fejnél. Aztán meg is melegítettem kicsit, 
és jól meglocsoltam ferrobonddal, majd így jól belevertem a fejbe a 
nyelet. A ferrobond egész jól megkötött, most stabilan áll.

Kalapácsnál más az ábra, ott azt szoktam csinálni, hogy jó sok szöget 
verek bele úgy, hogy a fej ne menjen le, aztán leflexelem a szögeket 
síkba. Ezt addig lehet csinálni, ameddig tök kemény nem lesz az egész, már 
nem nagyon lehet szöget beverni.

Fontos, hogy a szögek nehogy átérjenek a fejen, mert a nyelet tőben 
szétfeszíti.

Nagyobb nyeleknél (csákány pl) lapos ékeket gyártok, de nem túl 
meredekeket, vagy csak lemezdarabok végét élezem ki, és ezeket verem be. 
De mindenképpen igyexem úgy megcsinálni a nyelet, hogy eleve kb szoruljon.

Szóval én nem műgyantázok, nem értek hozzá, hogy melyik lenne jó. Ha 
valaki mégis műgyantázik, akkor javaslom, hogy mindenképpen legyen valami 
alakzárás a nyélen. Ha kéne mégis ilyet csinálnom, akkor valszleg az 
uverapid vagy eporapid nevű kétkomponensű ragacsokat használnám, de 
mindenképpen jól kiszárított nyéllel.

A nyél hatékony kiszárításának egy egyszerű módja: villanysütőt nem vészes 
hőfokra állítani, és berakni a nyelet. Pl 50-80 fok jó. Azt jól bírja a 
fa, és tutira kimegy a nyélből a nedvesség.

hjozsi