[Epitesz-barkacs] traffancs kerdes

[jhidvegi]

Mágus Bérprogram Demo  wrote:
> pl. 12Voltos autós gyújtótrafó
> mint pl.
> http://tctech.hu/oldbiblia/13/images/223.jpg
>  sok-kVoltos szórótrafó? (akár 10 - 25kV)

Ha a primer-szekunder egymással szoros csatolásban van, akkor ilyen 
értelemben nem szórótrafó, akkor sem, ha a főmező kiszóródik a térbe.

A szórótrafó attól az, hogy van mondjuk egy keret alakú vas, tehát két 
oszlop, amit fent és lent két járom köt össze, végig egyforma 
vaskeresztmetszet van, és a primer az egyik oszlopon, a szekunder meg a 
másik oszlopon van.
Ez úgy működik, hogy amíg nincs áram a szekunderen, addig belemegy az 
összes fluxus (elvileg) a szekunderbe, szóval a vasból nem lép ki a 
fluxus.
Ha viszont elkezdik terhelni a szekundert, akkor a fluxus egy része a 
jármoknál kilép a levegőbe, és a szekundert megkerülve a levegőn át 
záródik. Emiatt a szekunder fesz lecsökken. Minél nagyobb az áram, annál 
nagyobb fluxushányad lép ki (szóródik ki) a levegőbe. Zárlatban elvileg az 
összes, de ugye van ohm is a világon, szóval marad valami pici.

Persze ettől még bármilyen trafót, aminek a mezeje kiszóródik, lehet 
szórótrafónak nevezni, ez csak konvenció kérdése.

A gyújtótrafó amúgy nem csak trafó, hanem fojtó is. Ez egy lehetséges 
módi, hogy egy darab vas (lemezelt pl), amiből a két végén az összes mező 
kiszóródik, ha vmelyik tekercsben áram folyik. Szóval ő ettől lesz fojtó.
A megszakító rákapcsolja a kismenetszámú primert az aksira, aminek van 
ellenállása, ettől kialakul egy áram elég gyorsan i=io*(1-e^(-t/T)) 
függvény szerint, ahol T=L/R, L az induktivitása, R pedig az ellenállása a 
primer tekercsnek, io meg a kialakuló, állandósult áram.
A megszakító ezt megszakítja, és a vele párhuzamosan kapcsolt C kondival 
az L egy rezgőkört alkot. Az L-ben egy 0,5*L*io^2 nagyságú energia alakul 
ki, ez megy át a C-be, amiben max 0,5*C*u^2 nagyságú lehet az energia. Ha 
úgy méretezik, ez többszáz V is lehet. Ez a fesz mérhető a kisfesz 
tekercsen, a frekvenciája meg f=1/(2pi*gyök(LC)).
Ez a fesz persze a menetszám arányában jóval nagyobb lesz a szekunderen, 
tehát a rezgőkörbe betolt energia ott ki tud jönni részben. (A maradékot a 
szekunder ellenállása és egyebek felemésztik.)

> de mintha szórótrafók lettek volna a nagyfeszültségű hidegkatód
> neoncsöveken is

Az lehet, hogy valódi értelemben, ahogy fent próbáltam magyarázni, valóban 
azok. Ugyanis, a neoncső is valamilyen ívkisülés, ami begyújtás után már 
kisebb feszű, mint amikor még át kell ütni a szikraközt, ionizálni kell a 
gázt. Ha pl van egy 10kV-os szórótrafó, az lehet, hogy rövidrezárás után 
se ad többet, mint valahány mA. Ha ez egy rendes traffancs lenne, pár 
százalék droppal, akkor őrült áramokat adna, le is égne, ha rövidre 
zárnák.

hjozsi