[Epitesz-barkacs] traffancs kerdes

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2009. Nov. 14., Szo, 17:14:59 CET


Mágus Bérprogram Demo  wrote:
> pl. 12Voltos autós gyújtótrafó
> mint pl.
> http://tctech.hu/oldbiblia/13/images/223.jpg
>  sok-kVoltos szórótrafó? (akár 10 - 25kV)

Ha a primer-szekunder egymással szoros csatolásban van, akkor ilyen 
értelemben nem szórótrafó, akkor sem, ha a főmező kiszóródik a térbe.

A szórótrafó attól az, hogy van mondjuk egy keret alakú vas, tehát két 
oszlop, amit fent és lent két járom köt össze, végig egyforma 
vaskeresztmetszet van, és a primer az egyik oszlopon, a szekunder meg a 
másik oszlopon van.
Ez úgy működik, hogy amíg nincs áram a szekunderen, addig belemegy az 
összes fluxus (elvileg) a szekunderbe, szóval a vasból nem lép ki a 
fluxus.
Ha viszont elkezdik terhelni a szekundert, akkor a fluxus egy része a 
jármoknál kilép a levegőbe, és a szekundert megkerülve a levegőn át 
záródik. Emiatt a szekunder fesz lecsökken. Minél nagyobb az áram, annál 
nagyobb fluxushányad lép ki (szóródik ki) a levegőbe. Zárlatban elvileg az 
összes, de ugye van ohm is a világon, szóval marad valami pici.

Persze ettől még bármilyen trafót, aminek a mezeje kiszóródik, lehet 
szórótrafónak nevezni, ez csak konvenció kérdése.

A gyújtótrafó amúgy nem csak trafó, hanem fojtó is. Ez egy lehetséges 
módi, hogy egy darab vas (lemezelt pl), amiből a két végén az összes mező 
kiszóródik, ha vmelyik tekercsben áram folyik. Szóval ő ettől lesz fojtó.
A megszakító rákapcsolja a kismenetszámú primert az aksira, aminek van 
ellenállása, ettől kialakul egy áram elég gyorsan i=io*(1-e^(-t/T)) 
függvény szerint, ahol T=L/R, L az induktivitása, R pedig az ellenállása a 
primer tekercsnek, io meg a kialakuló, állandósult áram.
A megszakító ezt megszakítja, és a vele párhuzamosan kapcsolt C kondival 
az L egy rezgőkört alkot. Az L-ben egy 0,5*L*io^2 nagyságú energia alakul 
ki, ez megy át a C-be, amiben max 0,5*C*u^2 nagyságú lehet az energia. Ha 
úgy méretezik, ez többszáz V is lehet. Ez a fesz mérhető a kisfesz 
tekercsen, a frekvenciája meg f=1/(2pi*gyök(LC)).
Ez a fesz persze a menetszám arányában jóval nagyobb lesz a szekunderen, 
tehát a rezgőkörbe betolt energia ott ki tud jönni részben. (A maradékot a 
szekunder ellenállása és egyebek felemésztik.)

> de mintha szórótrafók lettek volna a nagyfeszültségű hidegkatód
> neoncsöveken is

Az lehet, hogy valódi értelemben, ahogy fent próbáltam magyarázni, valóban 
azok. Ugyanis, a neoncső is valamilyen ívkisülés, ami begyújtás után már 
kisebb feszű, mint amikor még át kell ütni a szikraközt, ionizálni kell a 
gázt. Ha pl van egy 10kV-os szórótrafó, az lehet, hogy rövidrezárás után 
se ad többet, mint valahány mA. Ha ez egy rendes traffancs lenne, pár 
százalék droppal, akkor őrült áramokat adna, le is égne, ha rövidre 
zárnák.

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról