[Epitesz-barkacs] traffancs kerdes

Mágus Bérprogram Demo magus.demo at dpg.hu
2009. Nov. 14., Szo, 21:29:42 CET


jhidvegi  <jhidvegi at gmail.com> 2009.11.14. 17:14:59 +1h-kor írta:

> Mágus Bérprogram Demo  wrote:
> > pl. 12Voltos autós gyújtótrafó
> > mint pl.
> > http://tctech.hu/oldbiblia/13/images/223.jpg
> >  sok-kVoltos szórótrafó? (akár 10 - 25kV)
> 
> Ha a primer-szekunder egymással szoros csatolásban van, akkor ilyen 
> értelemben nem szórótrafó, akkor sem, ha a főmező kiszóródik a térbe.

köszi, 

igazából egy 18Wattos gyárilag készített fénycsőketyere (induktív
szóval nem elektronikus) az "energymeter" is 35-nek mutatja :-(
(akár van benne cosfíjavító kondi, akár nincs)
  
viszont párezer volttal még akár döglött fűtőszál ellenére is 
elmenne

pl. 6Voltról váltófeszültséget, vagy négyszögjelet, vagy tűimpulzust
adni neki (mármint az autó gyujtótrafójának) 
2000Volt felett ívet gyújtana, nem feketedne be az egyik vége
(mint ami egyenáramos táplálásnál szokott lenni, ld.
http://www.hobbielektronika.hu/kapcsolasok/fenycso_6-12v-rol.html)


> A szórótrafó attól az, hogy van mondjuk egy keret alakú vas, tehát két 
> oszlop, amit fent és lent két járom köt össze, végig egyforma 
> vaskeresztmetszet van, és a primer az egyik oszlopon, a szekunder meg a 
> másik oszlopon van.
> Ez úgy működik, hogy amíg nincs áram a szekunderen, addig belemegy az 
> összes fluxus (elvileg) a szekunderbe, szóval a vasból nem lép ki a 
> fluxus.
> Ha viszont elkezdik terhelni a szekundert, akkor a fluxus egy része a 
> jármoknál kilép a levegőbe, és a szekundert megkerülve a levegőn át 
> záródik. Emiatt a szekunder fesz lecsökken. Minél nagyobb az áram, annál 
> nagyobb fluxushányad lép ki (szóródik ki) a levegőbe. Zárlatban elvileg az 
> összes, de ugye van ohm is a világon, szóval marad valami pici.
> 
> Persze ettől még bármilyen trafót, aminek a mezeje kiszóródik, lehet 
> szórótrafónak nevezni, ez csak konvenció kérdése.
> 
> A gyújtótrafó amúgy nem csak trafó, hanem fojtó is. Ez egy lehetséges 
> módi, hogy egy darab vas (lemezelt pl), amiből a két végén az összes mező 
> kiszóródik, ha vmelyik tekercsben áram folyik. Szóval ő ettől lesz fojtó.
> A megszakító rákapcsolja a kismenetszámú primert az aksira, aminek van 
> ellenállása, ettől kialakul egy áram elég gyorsan i=io*(1-e^(-t/T)) 
> függvény szerint, ahol T=L/R, L az induktivitása, R pedig az ellenállása a 
> primer tekercsnek, io meg a kialakuló, állandósult áram.
> A megszakító ezt megszakítja, és a vele párhuzamosan kapcsolt C kondival 
> az L egy rezgőkört alkot. Az L-ben egy 0,5*L*io^2 nagyságú energia alakul 
> ki, ez megy át a C-be, amiben max 0,5*C*u^2 nagyságú lehet az energia.. Ha 
> úgy méretezik, ez többszáz V is lehet. Ez a fesz mérhető a kisfesz 
> tekercsen, a frekvenciája meg f=1/(2pi*gyök(LC)).
> Ez a fesz persze a menetszám arányában jóval nagyobb lesz a szekunderen, 
> tehát a rezgőkörbe betolt energia ott ki tud jönni részben. (A maradékot a 
> szekunder ellenállása és egyebek felemésztik.)
> 
> > de mintha szórótrafók lettek volna a nagyfeszültségű hidegkatód
> > neoncsöveken is
> 
> Az lehet, hogy valódi értelemben, ahogy fent próbáltam magyarázni, valóban 
> azok. Ugyanis, a neoncső is valamilyen ívkisülés, ami begyújtás után már 
> kisebb feszű, mint amikor még át kell ütni a szikraközt, ionizálni kell a 
> gázt. Ha pl van egy 10kV-os szórótrafó, az lehet, hogy rövidrezárás után 
> se ad többet, mint valahány mA. Ha ez egy rendes traffancs lenne, pár 
> százalék droppal, akkor őrült áramokat adna, le is égne, ha rövidre 
> zárnák.


További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról