[Epitesz-barkacs] 9 ledes asztali lampa kontakthiba
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2009. Okt. 14., Sze, 08:56:18 CEST
Szerintem ez az ólommentes forrasztás nagyban hasonlít a higany témához.
Nem ismerjük (vagyis én nem) az amerikai módit, de lehet, hogy ott más
módon oldják meg azt, hogy ne kerüljön ki az ólom a természetbe. Mi simán
kidobunk elektronikai holmikat a szemétbe. Ők? (Aki tudja, ne titkolja.)
Mi a hasonlóság a higannyal?
Mindkettőnél a nem visszagyűjtött, de valaha is legyártott holmiban
forgalomba került anyagról elmondható, hogy tutira kikerül a környezetbe.
Akár lázmérő törik el, akár egy valamilyen elektronikai kütyü romlik el.
Talán még ha visszagyűjtik valahogy, akkor is ilyesmi sorsa lesz.
Ezzel szemben pl a jóval nagyobb ólamtartalmú aksikat van esély úgy
visszagyűjteni, hogy abból újra ólom lehessen. Na hogy emögött milyen
tények vannak, az megint más tészta. Valamint az ólomaksikat egyelőre nem
tudják pótolni. Az azért kimondható, hogy pl az autókat emiatt nem hagyja
el ólom. Az ipari higanyfelhasználóknál is megoldott (asszem) a higany
visszajuttatása a gyártás elejére.
Szóval mindig a lakosságnál van a probléma. A lakosság szakképzetlen,
felszereletlen, fegyelmezetlen. Az a pici nem számít alapon óriási
mennyiségek kerülhetnek ki.
Mottó: amit legyártottak, és kikerül a lakossághoz, az a természetbe is
kikerül.
Egyáltalán, ami muszáj újonnan bedobni a gyártásba (újonnan
bányászott/előállított higany, ólom....), az mind kikerül a természetbe.
Ha teljes lenne a recirkuláció, akkor max a termékek tömegességének a
növekedése igényelne többletforrást. Nem így van. Bányászati adatoknak
utánakeresve elképesztő számok találhatók.
A megoldást ne tőlem kérdezzétek! :-)
Ja, űrtechnika: ott olyan óriási a költség, hogy emiatt nem vállalja be
senki, hogy nőjön az üzembizonytalanság. Én teljesen helyénvalónak tartom,
hogy ott maradjon az ólmos forrasz, amíg nincs jobb.
hjozsi
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról