[Epitesz-barkacs] 9 ledes asztali lampa kontakthiba

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2009. Okt. 14., Sze, 08:56:18 CEST


Szerintem ez az ólommentes forrasztás nagyban hasonlít a higany témához.

Nem ismerjük (vagyis én nem) az amerikai módit, de lehet, hogy ott más 
módon oldják meg azt, hogy ne kerüljön ki az ólom a természetbe. Mi simán 
kidobunk elektronikai holmikat a szemétbe. Ők? (Aki tudja, ne titkolja.)

Mi a hasonlóság a higannyal?
Mindkettőnél a nem visszagyűjtött, de valaha is legyártott holmiban 
forgalomba került anyagról elmondható, hogy tutira kikerül a környezetbe. 
Akár lázmérő törik el, akár egy valamilyen elektronikai kütyü romlik el. 
Talán még ha visszagyűjtik valahogy, akkor is ilyesmi sorsa lesz.

Ezzel szemben pl a jóval nagyobb ólamtartalmú aksikat van esély úgy 
visszagyűjteni, hogy abból újra ólom lehessen. Na hogy emögött milyen 
tények vannak, az megint más tészta. Valamint az ólomaksikat egyelőre nem 
tudják pótolni. Az azért kimondható, hogy pl az autókat emiatt nem hagyja 
el ólom. Az ipari higanyfelhasználóknál is megoldott (asszem) a higany 
visszajuttatása a gyártás elejére.

Szóval mindig a lakosságnál van a probléma. A lakosság szakképzetlen, 
felszereletlen, fegyelmezetlen. Az a pici nem számít alapon óriási 
mennyiségek kerülhetnek ki.

Mottó: amit legyártottak, és kikerül a lakossághoz, az a természetbe is 
kikerül.

Egyáltalán, ami muszáj újonnan bedobni a gyártásba (újonnan 
bányászott/előállított higany, ólom....), az mind kikerül a természetbe. 
Ha teljes lenne a recirkuláció, akkor max a termékek tömegességének a 
növekedése igényelne többletforrást. Nem így van. Bányászati adatoknak 
utánakeresve elképesztő számok találhatók.

A megoldást ne tőlem kérdezzétek! :-)

Ja, űrtechnika: ott olyan óriási a költség, hogy emiatt nem vállalja be 
senki, hogy nőjön az üzembizonytalanság. Én teljesen helyénvalónak tartom, 
hogy ott maradjon az ólmos forrasz, amíg nincs jobb.

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról