[Epitesz-barkacs] 15 menet 21mm-en

[jhidvegi]

Pataki István wrote:

> Ez a magas tudomány lecsapódása egy mérettartományon belül.

Igen, de hibás. Amúgy fenét magas. Még ide is le lehet írni szövegben.

Legyen 1 sor, ahogy feltételeztem (de nem egy sorra se bonyolult).
A biztonság kedvéért úgy tételezem fel, hogy csak kifelé terjed a hő.

A keresztmetszetű a drót, és d átmérőjű, menet-menet mellett van.

1mm-ben keletkezik j^2*ro*A hő.
Ez távozik egy 1mm*d felületen át a tekercs felületére merőlegesen, tehát
q=j^2*ro*A/d a felületi hőáramsűrűség, ahol
q itt W/mm2-ben mérve
j A/mm2,
ro=2e-5 ohm*mm meleg réz esetén kb.
A mm2-ben van, d meg mm-ben.

Ha a q=5W/dm2, azaz 5e-4W/mm2, akkor kb 50 fokkal melegebb a felület a 
környezetnél.

Innen jön ki a j=gyök(q*d/(ro*A))=4,8A/mm2-re, és az imént el is rontottam, mert 
az áram meg
i=j*A=4,8*1,5=7,2A lehet, nem 5.

És ha följebb engedem a hőmérsékletet, vagy azt veszem, hogy a hő nem csak 
kifelé távozhat, akkor tovább növelhetem az áramot. Feltéve persze, ha a másik 
220V-os tekercs nincs kihasználva. A primer alig van kihasználva, mert ez a kb 
7A 12 vagy 24V-on olyan kis teljesítmény, hogy a primeráram szinte 
jelentéktelen.

Ergo még mindig használható autotrafóként a dög 7,2*230=1,6kW-ig tartósan is, 
időszakosan (pár perc bekapcs, aztán szünet) akár 2kW-ra is.

Szóval innen látszik, hogy az ökölszabály még ebben a szokványos méretben sem 
igazán jó, mert aszerint szinte használhatatlan a cucc a kívánt célra, valójában 
meg használható.

Ha több rétegű a tekercs, mondjuk 2, akkor csökken az áram a fenti alapján: Az A 
megduplázódik, ami a hőt illeti, emiatt gyök2-vel osztandó az áramsűrűség, tehát 
az áram. 3 rétegnél meg gyök3-mal stb, de ha nő a rétegek száma, már szóba jön a 
tekercs végein távozó hő is, ami miatt javul a szitu.

(Érdemes pl nagyon pici trafóknál is kiszámítani a hőáramsűrűségeket, mert 
meglepően többet tud a traffancs, mint amire gondolnánk, ugyanakkor innen jön ki 
az is, hogy ha pici a trafó, akkor az ohmos drop lesz a mérvadó. Mert hogy 
hőileg nagyon meg lehet hajtani, tehát nagy áramsűrűség jöhet ki, azaz nagy áram 
mehet a kis keresztmetszeten, azaz a nagy ellenálláson. Ki-ki, aki használ ki 
nyáktrafókat, tapasztalhatta is, hogy jelentősen túlméretezik a szekunderfeszt, 
hogy terheléskor kijöjjön belőlük az a fesz, ami rá van írva. Jó nagy trafók meg 
nem lehetnek arányosak a kicsikkel, igen korlátozott az a tekercsvastagság, ami 
hasznáható, mert képtelen kijönni a hő, vagy ha úgy tekintem, hogy jó hővezető, 
akkor is vastagság gyökével csökken az az áramsűrűség, ami adott felületi 
hőáramsűrűségre kijön.

hjozsi