[Epitesz-barkacs] legfutesi belepesi pont

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2010. Dec. 30., Cs, 08:24:08 CET


Mágus Bérprogram Demo  wrote:
> " hosszú ház " egyik végében vizes radiátoros fűtés esetén
> a pirossal jelzett helyen van a radiátor.
>
> egy opcionális klíma belsejét csak a kékkel jelzett helyre tudnám
> felszerelni, az összes többi falfelületen bútorok, könyvespolcok
> vannak.
> a házvégnek ez a fele az utcára néz, az esetleges klímakültérit
> az újabb rendeletek szerint takargatni is kell, stb

Szerintem az legyen a szempont, hogy ne nagyon hosszú klímacsöveket, és ne 
nagyon hosszú légvezetékeket kelljen használni, sőt, lehetőleg egyáltalán ne 
kelljen légvezetékeket használni.

Nem lehet a jelzett kék helyek közül az ajtó fölött a klíma beltéri egysége? Nem 
biztos, hogy a beltérinek olyan a ventillátora, hogy nyomás ellen szívesen 
dolgozna. Ez egy radiális átáramlású "mókuskerék" :-) jellegű ventillátor, 
aminél a légáram attól jön létre, hogy úgy van a hosszú mókuskerék környezete 
kialakítva. Tehát ha megnézed, a mókuskerék egyik szakaszán ki, a másikon meg 
befelé megy a levegő. Ha fojtást kap, megeshet, hogy teljesen leáll az áramlás.

Nagyon hosszú a ház? Ha az ajtó fölé lenne elhelyezve a beltéri, akkor a 
tervezett kültéri-helyszen és eközött milyen hosszú csövezésre lenne szükség? 
Tudtommal beszereztél jó sok csövet, szóval nem lenne nagy probléma technikailag 
megoldani, nemde?

Amúgy a helyiségben akárhol lehetne a beltéri. A levegőt mozgatja, tehát 
lent-fent, a szoba más részén is mindenütt ugyanaz a hőfok lenne. Az 
elhelyezésben inkább az számít, hogy ahol gyakran tartózkodnak, íróasztal, ágy, 
egyéb ilyen helyek, azok ne nagyon kerüljenek bele a légáramba, mert az 
akármilyen kicsi is, zavaró lehet. Nálunk pl van egy igen kicsi helyiség két 
ággyal, egy klímával, itt úgy van elhelyezve, hogy egyik ágyra se fújjon 
semmiképpen. Emiatt az egyik ágy fölött van, fölötte átfúj a kis helyiség másik 
felébe.

A kültéri egységet meg olyan helyre kellene elhelyezni, ahol könnyen hozzá tudsz 
férni. (Fűtésnél szükség lehet a matatására, pl ha zajos akar lenni vagy 
lejegesedik, tudj valamit tenni vele ne létráról. Akkor lehet nyugodtan valami 
szar helyen, ha csak hűtésre használják, akkor nincs semmi teendő vele sosem.

Szóba jöhet egy teljesen fűtetlen, légátjárta padlás is, de ekkor meg kell 
oldani, hogy a lecsurgó kondenzvíz valami tálcán landoljon feltétlenül. Az akár 
jó nagy is kell legyen, mert ha kemény mínuszok vannak, akkor a lecsurgó víz is 
megfagy, és lassan jókora jégtömb alakul ki alatta, tehát egy kis tálca nem elég 
akkor sem, ha valami csövön kijuttatnád a vizet falon kívülre. Nem nagyon fog 
akarni kimenni, mert megfagy ott is. Persze lehet, hogy alulról kap annyi hőt, 
hogy elolvadjon és kicsurogjon.

A padlás azért is ciki, mert ha nincs ott valami erőteljes légáram, akkor a 
padláson még sokkal hidegebb is lehet, mint kint van. Szóval, ha padlásra 
kerülne a cucc, akkor meg kéne oldani, hogy a kifújt hideg levegő valami rövid 
úton egyenesen a szabadba jusson.

Ennek az elhelyezésnek amúgy az lenne a nagy előnye, hogy a padlásra felmenő 
hulladékhő lenne visszaszivattyúzva, és mivel itt mindig egy hangyányit melegebb 
van emiatt, mint kint, ezért a relatív páratartalom is kisebb, a kültéri 
lejegesedése sokkal esélytelenebb.

Hajdanvolt Halász Feri, aki asszem ezen a listán is tag volt, az egyik klímáját 
a padlásfeljáróba szerelte, és azzal sokkal kevesebb deresedési problémája volt. 
Az nem tudom, hogy a lecsurgó vizet hogyan és hova vezette. Lehet, hogy ott 
sosem volt fagy, és ezért csövön el lehetett vezetni. Nem láttam, de látatlanban 
is azt sejtem, hogy a kimenő levegőt valahogy direktben kivezette.

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról