[Epitesz-barkacs] oldobod magad Re: AirSep O2

[Mágus Bérprogram Demo]

 <szepygab at gmail.com> 2010.02.12. 20:24:55 +1h-kor írta:

> vajk fekete írta 12 Feb 2010  19:14 levelében:
> > valamit felreertesz. tokmindegy mennyi O2 van benne. lehetne 80%-is, az is
> > jo lenne. a lenyeg, hogy mi a tobbi? mergezo, nem mergezo, tudjuk-e
> > egyaltalan hogy mi, stb.
> Nem hiszem, hogy külön technológiával gyártanák az orvosi és a többi 
> gázt. Ha pedig ugyannanak a technológiának az eredménye, akkor a 
> kísérő gázok is ugyanazok. 
> Még azt is el tudom képzelni, hogy az orvosit úgy "hígítják" valami 
> inert gázzal (pl. nitrogén), csak az eltérő összetétel kedvéért.

az OXIGÉN-t a wiki-bwn olvasva:
99%-ban a folyékony levegő frakcionált desztillációjával és 1%-ban a víz
elektrolitikus bontásával állítják elő.

tehát a "hőmérsékletet kormányozva" adódik a "pontossága" (hogy mi marad
benne)

ami benne marad, az a sima levegőben is a környezetünkben van

mennyibe kerül  az ipari oxigén? 

---------
más helyen olvasva:

Az ipar számára külön fontossága van magának a cseppfolyós oxigénnek, például,
az autogénheggesztésnél. Az oxigént könnyebb cseppfolyósítani, mint a levegőt,
mert 20-25 atmoszféra nyomásnál már -130°-on folyóssá válik. A levegő másik
főalkotórésze, a nitrogén ennél a hidegfoknál még nem lesz folyékony, tehát a
hőmérsékletet kormányozva külön is lehet a levegőt cseppfolyósítani magát az
oxigént. 

Érdekes volt, amikor a fizikusok elpárologtatták az előzőleg cseppfolyósított
levegőt s aztán megvizsgálták, hogy mi most benne az oxigén és nitrogén
aránya. Ekkor jöttek rá, hogy pár-tized percent hiányzik az eredeti levegőből.
Kiderült így, hogy a levegőben más gázok is vannak nagyon kis mennyiségben,
még pedig neon, kripton és hélium. 

Ezek a nemes gázak – neont a vörös villanyreklámbetűkben használják fel - még
nem lesznek folyékonyak a levegő kritikus hidegfokán, tehát a cseppfolyós
levegőben nincsenek meg. Most már így állítják elő a neont és a kriptont.
Cseppfolyósítják a levegőt s ami nem akar folyékonnyá válni belőle, abból a
parányi részből kapják meg ezeket a ritka gázakat.

A cseppfolyós levegő -192 fok hideg. Ezen a hidegen még gáz marad a hidrogén
és a hélium is (az a gáz, amivel a léghajókat töltik). De ma már ezeket is
sikerült cseppfolyósítani, kiindulva a folyékony levegő adta -192°-os
hidegéről, ugyanazt csinálva, mit Linde csinált a levegővel a közönséges
hőmérsékletről kiindulva.