[Epitesz-barkacs] arvizvedelem

[vajk fekete]

az ilyen hazakat korbe szoktak drenezni, meg az alapra olyan pogacsaslemezt tesznek hogy a beton es a lemez kozott mehessen a viz gond nelkul. 

es a hidpiller, meg hasonlo beton mutargyak a folyomederben az pont hogy a tok komoly problema, mindenfele trukkok vannak a hatas kikuszobolesere, es neha megis kimossa. 

gatnal van asszem 6 vagy 10 meter vedotavolsag, aminel kozelebb nem lehet fa, a gyokerek miatt. es ha igazibol gatat epitenek, nem sajnalnak hozni messzirol franko tiszta agyagot, nem lesz abban nagyobb  ko meg ilyenek.

kollegaim epitettek gatat patakon  (uj mederbe tereles cellal) szakmai vezetessel, es tokre kellett figyelni a gyokerek, hasonlok kiszedesere. (aztan masnap megis elvitte a viz)


vajk



________________________________
From: jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>
To: Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz at lists.javaforum.hu>
Sent: Fri, 4 June, 2010 1:32:51
Subject: Re: [Epitesz-barkacs] arvizvedelem

vajk fekete wrote:

> ugy erzem rajottel hogy mirol papolok, csak meg nem hiszed el hogy
> ugyvan.

Nézd, ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor egy hídpillértől kezdődő töltés, vagy bármi más, víz által át nem járható objektumtól kezdődő ott folyton ki lenne mosatva a víz által. Nem ezt látom, pedig itt budafokon is van ilyen. Pl az itt vitatott patak medre akár most is jó magas vízállású lehet a dunába folyás helyén, mert hogy most magas a duna vízszintje. Itt van egy vasút alatti átjáró, ami mélyebb, mint a vízszint, és nem betonozott a patakmeder (vagy 10-15m széles) vízfelülete és az út közti töltés, és közben van egy vasúti híd pillére. Elvileg tehát ki kéne mosnia a beton melletti földet, de úgy tűnik, valamit nem tud az a föld, hogy mit kéne neki tennie.

Te nem akarod megérteni, hogy ha van egy talajban áramló víz (lassan áramlik), akkor ha az áramlási vonalakkal párhuzamos felületet elképzelek, lehet az bármiféle alakú, kb sík, kb hengerdarab vagy szabálytalan, a lényeg, hogy ennek a felületnek bármelyik pontján az áramlás iránya a felület síkjába esik (kis méretekben síknak tekinthető), akkor ha ide egy fóliát rakok képzeletben, akkor az áramlás nem vesz észre semmi változást.

Én ott érzem a lehetőséget a kimosódásra, hogy a talaj szemcsékből áll, és ha a szemcsék egy sík, sima felülettel találkoznak, akkor ott nem zegzugos a víz útja, tehát itt valóban lehetséges a kimosódás. Ehhez persze az is kell, hogy a szemcsék ne legyenek beszorulva, tehát legyen módjuk mozogni. A jó tömör talaj akkor sem mosódik ki, ha jól át van ázva. Akkor tömör, ha magasabban áll lényegesen, mint a vízszint, van rajta nagy súly. Ha viszont hosszabb ideig áll a víz magasabban, mint a teteje, és csak homokzsáksor akadályozza a víz kiömlését, akkor az egész durván át tud ázni, felhajtóerő is keletkezik emiatt, meg túl nagy eltoló erő. Az előbbi erő képes lazítani rendesen a talajt. Persze, ha a talaj nem földből, hanem ólom-, arany- vagy urántörmelékből lenne tök hasonló szemcseszerkezettel, akkor nem lenne semmi baj. :)

> nem tul jo analogia: fuj a szel, ugy, hogy tok egyenletesen minden

Hát nem túl, az biztos. :)

> ha teszel bele egy akadalyt, akkor ott lesznek felgyorsulasok,

Nem hinném, hogy a talajban lennének ilyen felgyorsulások. Ott egészen helyileg dől el az áramlás. Kinézel áramlásirányban egy kicsi hosszt és egy kicsi keresztmetszetet, az ott áramló víz sebessége az ott található talaj szerkezetétől és a kis hossz két vége közötti nyomáskülönbségből adódik, és semmit nem fog tudni róla, hogy odébb mi az ábra.

Úgy igaz lehet a probléma, ha van egy nagy keresztmetszetű áramlási tér, és végig egyforma a keresztmetszet, legyen homokból, akkor a hossz mentén a nyomásgradiens állandó. Ha ebbe berakok egy jelentős szűkületet, akkor ez lelassítja a bővebb részeken is az áramlást, tehát a szűkületben megnő ez a gradiens, mert a bővebb részeken lelassult áramlás miatt ott kisebb a gradiens. A gradiens integrálja a hossz mentén meg ki kell adja a teljes nyomáskülönbséget.

Na de egy berakott tereptárgy ilyet elég kevéssé művel, a szűkület nem igazán jön létre. Az lehet, hogy kicsit megnő az áramlási sebesség a tereptárgy körül, de ettől nem kell még kimosódnia ott semminek. Ugyanígy, ha pl befóliázzák a vízoldali rézsüt, akkor a fólia alsó széle alatt meg kell nőnie az áramlási sebességnek, de ez nem jelenti, hogy ott nekifog kimosódni a talaj.

> a vizatereszto kepesseg valtozas az egy inhomogenitas, ami a

Maga az egész töltés úgy, ahogy van, eléggé inhomogén. Vannak benne tutira kövek, meg minden frinc-franc, nem egy csupa egyforma szemcsékből álló, azonos sűrűségű képződmény.

> a domboldalbeli haz detto ugyanez nagyban. szepen a talaj teljes
> keresztmetszeteben jon le a viz. asol egy godrot, es teszel bele egy
> beton hazalapot. inhomogenitas. jon le a viz, ki kell kerulje. ahogy
> kikeruli, szepen korbemossa. rossz esetben alulrol keruli ki, es
> szopas :-(

Mégis elég gyakoriak ezek a házak, és nem szoktak lecsusszanni. Nyilván nem mindegy, milyen mély az az alap. Azt elhiszem, hogy a beton körül megnő az áramlási sebesség a kikerülés miatt, de azt nem, hogy ettől ki kell mosódnia. Ha jó tömör, akkor a szemcsék akadályozzák egymást.

A szemcsék elmozdulásához valszleg kell egy bizonyos nyomásgradiens. Ha az nincs meg, akkor az inhomogenitás önmagában nem számít. Pl ha egy adott nyomásgradienstől nem modzulnak el a szemcsék, akkor miért mozdulnának el attól, hogy odébb kisebb a nyomásgradiens bármiért, pl azért, mert ott véletlenül még száraz az ugyanolyan tömör talaj?

hjozsi 
_______________________________________________
Epitesz mailing list
Epitesz at lists.javaforum.hu
http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz



      
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lists.javaforum.hu/pipermail/epitesz/attachments/20100604/611e6136/attachment.html>