[Epitesz-barkacs] arvizben epitesi engedely

[Mágus Bérprogram Demo]

SZIGETI Szabolcs  <szigi at ik.bme.hu> 2010.06.25. 22:28:28 +2h-kor írta:

> >
> > ma meg a Balatoni halpusztulásnál a "szabvány szerint a víz jó", csak a 
> > halak
> > erről nem tudtak, és megdöglöttek.
> >
> 
> Hali!
> 
> A Balatonnal leginkább az a baj, hogy vannak benne nem oda való halak. 
> Azokat hiba volt oda telepíteni halászati célból. Busa, angolna miegymás. 

az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (Tihany) 
illetve elődei 1950-től kezdve voltak emberi problémásak,  
1891 -től  majdnem .60 évig rendben voltak :-)

> Azok a legkisebb zavartól is felfordulhatnak, azért mert eleve instabil 
> számukra ez a környezet. Az őshonos halak élnek és virulnak.

A rendszeres telepítések eredményeként az angolnának (1961-tol telepítették)
és a busának (1972-ben kezdték telepíteni) suru állományai alakultak. A
különbözo biotópokat benépesíto halegyüttesekre alapveto hatással voltak a
betelepítések, a fajok inváziója és eltünése, a tömeges halpusztulások (1965,
1975, 1977, 1978, 1981, 1984, 1985, 1988, 1991, 1994), a
táplálékért/lakóhelyért való fokozott versengés, továbbá a különbözo
populációk egyensúlyának megbomlása.
 
> A vízzel amúgy sincsen semmi baj már elég régóta. Ráadásul most szép magas.

A Magyar Földrajzi Társaság Lóczy Lajos vezetésével 1891-ben indította meg a
Balaton 
Tudományos Tanulmányozását, 

Az 1950-es évek első felében az - intézeti belső személyi ellentétek miatt -
sűrűn változott az igazgató személye. 1952-ben Horváth János lemondott, Dudits
Endre, a magyar állatrendszertan kiválósága vállalta az intézet vezetését,
majd lemondása után Entz Géza megbízott igazgatóként vezette az Intézetet. 

A morbus peninsularis néven ismert kórnak, amely a vezetés ilyen gyakori
cseréjéhez vezetett, a kolóniában élő kutatócsaládok összezártsága lehetett a
fő oka. Akkoriban nem volt még magánautó, televízió, de az év nagyobbik
részében még Füredre sem volt egyszerű átjárni.

A tihanyi intézet 1951-ben került a Magyar Tudományos Akadémia főhatósága alá 
MTA Biológiai Kutatóintézete néven.

1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia Woynarovich Eleket, a mezőgazdasági
tudományok doktorát, elismert halbiológust nevezte ki az Intézet igazgatójává,
akitől az intézet megszilárdítását és a hidrobiológiai kutatások fellendítését
várta


 
> Szabolcs