[Epitesz-barkacs] arvizben epitesi engedely

Mágus Bérprogram Demo magus.demo at dpg.hu
2010. Jún. 27., V, 01:45:30 CEST


Kósa Tibor  <ha1us at t-online.hu> 2010.06.26. 23:12:16 +2h-kor írta:

> 
> 
> -----Original Message-----
> From: epitesz-bounces at lists.javaforum.hu
> [mailto:epitesz-bounces at lists.javaforum.hu] On Behalf Of Mágus Bérprogram
> Demo 
> 
> (150 évvel ezelőtt a hortobágyi 9lukú hídnál azért csináltattak lukat, hogy
> ott pl. ne gátként működjön, és 150 évvel ezelőtt az akkori "szakember"
> tudott gondolkodni)
> 
> Tamás, van erről dokud? Szívesen megnézném, kötődésem van arra...

kőhíd eredeti terveinek nyoma veszett, de leírások vannak róla:.

a ma épült hidak viszont hamarabb pusztulnak :-) 

----------------------
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kilenclyuk%C3%BA_h%C3%ADd

"A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista
stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján

Debrecen városa 1825-ben határozta el (a fahíd) lebontását és helyette új
kőhíd építését. Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát
fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, s 1833-ban
fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották. Az új kőhíd eredeti
terveinek nyoma veszett.

A kőhíd építése nem volt eseménytelen. 1827 decemberében a királyi kamara
felfüggesztette a hídépítést, és felszólította Debrecent a tervek
módosítására, mert úgy ítélte meg, az átfolyási szelvényt növelni kell. A
továbbépítésről szóló engedély 1828 augusztusában érkezett meg, sőt a királyi
kamara több mint tízezer váltóforinttal hozzájárult a híd építéséhez...."

ha igaz az, hogy a fenti "királyi kamara" 183 évvel ezelőtt az átfolyási
szelvényt kevésnek találta,
(azaz az eredetikeg 5lyukúra tervezett hidat 9lyukúra bővítetette) és kibírta
a mai napig,
akkor azok többet értettek hozzá, mint a mostani M30-as miskolci kerülőút
tervezői 
az átfolyási szelvény tekintetében  

"A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb
közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága
92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. 

A kilenclyukú híd szerkezetében az elmúlt évszázadok nem okoztak károsodást.
Az 1980-as évek elejére a felületi romlások miatt elkészítették a híd
felújításának terveit. 1981-1983 között elvégezték a felújítást...."

------------------------------
az ötlyukú hídról:

A pusztában egyébként állt egy másik kilenclyukú híd is. Ma is látható, igaz,
jó ideje már csak mint ötlyukú. Ezt a szeszélyes Zádor-ér által elöntött
mocsaras területen való közlekedés biztosítására építtették a XIX. század
legelején Karcag elöljárói. Alapkövét 1806. november 27-én rakták le, és
1809-ben adták át a forgalomnak. Bár az 1830-as áradás elsodorta két-két
szélső pillérjét, ez a létesítmény szolgáltatta a mintát a hortobágyi
kilenclyukú hídhoz

Forrás:
http://www.nol.hu/cikk/433595/
--------------------------------

1804-ben a Jászkun Kerületek megbízásából Bedekovich Lőrinc elkészítette a híd
terveit. A hortobágyi kilenclyukú hídnál 21 évvel idősebb - annak mintájául
szolgáló - műemlék híd alapkövét 1806. november 27-én rakták le, építője
Magorányi József egri kőművesmester. Az 1809-ben elkészült híd kb. 80 méter
hosszú, kilencnyílású, kőalapzatú, téglaboltozatú volt. A nagy alföldi
vízrendezések előtt a Karcag-Debrecen útvonal egyik fontos átkelőhelye volt, a
Zádor-eret ívelte át. Jelenlegi ötíves alakját 1830-ban nyerte el egy hatalmas
tavaszi árvíz miatt, amikor a lezúduló víz két-két szélső boltívét elsodorta.
1833-ban ötnyílású hídként újították fel, a két csonkhoz fából feljárót
készítettek, erre földtöltés vezetett fel. A magában álló Zádor-híd mely alatt
már nem folyik víz, de a nagykunsági vízi világ hiteles tanúja. A híd és
környéke 1976-ban lett országos védettségűvé nyilvánítva; ekkor került a
Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának kezelésébe.

A híd közelében található kilátóból:  N 47° 20,805' E 20° 58,553' 90 m
[GCTILA+kilátó] jó panoráma nyílik a pusztára, és ennek közelében került
elhelyezésre 

http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=735
-------------------------


További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról