[Epitesz-barkacs] vorosiszap megint

[Radó Zoltán]

Idézet egy másik listáról:

     Az elemzésekkel kimutatott nehéz fém tartalom a vörös iszapban az
oxidált   vashoz kötődik, abból csak 2-3-as pH érték mellett "mosható"  
ki (ezért kezelik az egészet "szelíd" ecetsavval). Ilyen pH érték a  
természetben nem fordulhat elő, azért a vörös iszap mérgező hatása nem  
olyan nagy ,mint amilyennek azt az összetétel alapján feltételezik,  
ezért vette le az EU a veszélyes anyagok listájáról. A radioaktivitása  
csak kicsit növekszik a természetes bauxithoz képest, hiszen ez  
lényegében annyiban különbözik a bauxittól, hogy az alumíniumot  
oxidos, hidroxidos állapotban (az alumíniumnak nagy a vegyülési  
képessége, tiszta állapotban lényegében nem fordul elő a  
természetben). Tehát az eredeti kőzethez képest csak relatíve dúsultak  
fel benne az alacsony radioaktivitású izotópok.
      A veszélyessége a lúgosságában van. Ebben a hazánkban egyedül  
megmaradt (a tatabányait és az almásfüzitőit már régen bezárták)   
timföldgyárban (a bauxit termelésünk az elmúlt két évtizedben a  
negyedére csökkent) az európai termelés 13%-át, a világtermelés 5 %-át  
állítják elő!!! Termékei nagyon korszerűek: a privatizációkor teljesen  
elavult technológiával, a korábbi szovjet piacra termelő üzemből  
számos technológiai újítással egy világszínvonalú, kiváló termékeket  
előállító üzemet hoztak létre, amely a 15évvel ezelőtti évi 4  
milliárdos veszteségből mára, a technológiai problémákat, az energia  
áremeléseket (rendkívül energia igényes iparág!) és a gazdasági  
válságot leküzdve most havi 100 milliós eredményt produkál. Ennek az  
összegnek most lesz helye...
     Anno a Norsk Hydro is pályázott a cégre, mert nekik már van  
gyáruk Szlovákiában és Szlovániában is. A magyar pályázó azzal nyert,  
hogy vállalta a már meglévő rendkívül környezetszennyező másik 9 (!)  
kazetta ártalmatlanítását. Ebből 8 és féllel végeztek már, ami azt  
jelenti, hogy az abban tárolt "nem veszélyes" anyag már nem folyós,  
nagyrészt megszilárdult, földdel leborították,  takarásban van, az  
alsó szigetelésnek köszönhetően elvileg nem szivárog, a talajvizeket  
nem szennyezi. De azért ó termőföld sosem lesz belőle, nem fogják  
trágyázásra, föld feljavításra használni...
      A jelenlegi borzalmas tragédiát okozó kazettát 1985-86-ban,  
tehát évtizeddel a privatizáció előtt építették (addigra a jól  
jövedelmező gyöngyszemeket, pl. az alumínium hengerművet akkorra már  
rég eladták a franciáknak)
      Bár számos vizsgálat még hátravan, sok kötetnyi szakvélemény fog  
születni, bírósági perek sorozata következik, nagyon valószínű, hogy  
építésföldtani problémák okozták a katasztrófát. Egyelőre nincs  
bizonyíték arra, hogy pl. túltöltötték volna a tározót. Egy liftet is  
kétszeres terhelésre kell méretezni, tehát az nem lehetséges, hogy pl.  
2 m-rel a perem alatt lehet csak feltölteni, hiszen ez a kazetta 19  
(!) m magas oldalakkal rendelkezik, azt hiszem, 23 hektáros. Olyanra  
kellett volna méretezni, hogy csurig töltve is kibírja az  
oldalnyomást. Az elmúlt években egyébként kissé magasították a  
töltést, de hosszas engedélyezési eljárás során, és nem az okozta a  
bajt, hiszen a sarok mélyen kitört.
      Baj volt, hogy nem mélyítették eleve a földbe (máshol a  
szabályozók ezt előírják, nálunk nem). Baj volt, hogy szögletesre  
tervezték, hiszen a nyomás szükségszerűen mindig a sarkoknál a  
legnagyobb (láttatok már szögletes ablakú repülőt? Az épületkárok is  
mindig a szögletes ablakok sarkánál, mint leggyengébb pontnál  
jelentkeznek). Tehát kerekített oldalúnak kellett volna lennie.
     Geológiai szempontból baj volt, hogy nem egységes talajra került  
a gát. Részben az agyagos altalajra (ami fontos, mert vízszigetelőként  
megakadályozza a lúg beszivárgását a talajba), részint a  
Torma(?)-patak kavicsos-homokos ártéri üledékére. Ezeknek a rétegeknek  
a vízfelvevő képessége eltérő - az idei, 60-70 cm vagy még több  
csapadék mellett ez nem lényegtelen szempont. Tudjuk, hogy a  
környezetvédelmi hatóság, az esetleges elszennyeződött talajvíz   
szivárgásától félve egy résfalat építtetett a tározó előtt. Ez sem  
volt túl bölcs dolog, mert amögött visszatolul a talajvíz, és bajt  
okozhat...
     Nem vagyok statikus, nem tudom, szükséges lett volna-e a betonba  
vasat rakni (nem volt benne). Nem tudom, lehet-e igazán betonnak  
nevezni azt a salak pernyét, amiből a földgát megtámasztású kazetta  
oldalfala készült? Igaz-e, hogy ez vízzel érintkezve veszít a  
szilárdságából?
     Sok kérdés, amire vizsgálatok adhatják meg a választ.
     Az tény, hogy a gyár vezetése el sem tudta képzelni, hogy ilyen  
esemény bekövetkezzen. Ezért nem volt rá katasztrófa terv, nem volt 3.  
félnek okozott kárra nézve biztosítás kötve.
     Amennyiben eredeti építésföldtani hibák okozták a kataklizmát,  
akkor is a tulajdonos a felelős jogilag. Viszont utólag perelheti az  
eladót, az államot...A tervezési felelősség azt hiszem, 25 évre szól..
     A legfontosabb kérdés: tényleg voltak e hetekkel, hónapokkal  
korábban előjelei a gátszakadásnak, mint azt a médiában olvashatjuk?  
(Szoktak jelentkezni pl. buzgárok, szemmel látható, táguló repedések).  
Ez dönti el, hogy az elvárható gondosságot tanúsították-e a  
tulajdonosok, a gyár vezetése. Akik nyilván nem hülyék, mert egy  
gátszakadást mindenképpen meg kell akadályozniuk: az emberi sorsok  
tönkretételén, haláleseteken kívül (ha éjszaka következik be, 3  
számjegyű lett volna a halálos áldozatok száma) az ő teljes  
ellehetetlenülésüket, teljes vagyonvesztésüket okozza (a gyár értékét,  
Tolnai úr vagyonát - neki egyébként külföldön is vannak érdekeltségei,  
részvényei -  21 milliárdra becsülik, és szerintem a teljes számla  
ennél magasabb lesz).
     Mindenesetre a gyár napokon belül nyilván újra indul, mert fontos  
üzem. Annak a 60 embernek, aki a károsult, megsemmisült településeken  
lakik és a timföldgyárban dolgozik, elég a háza elvesztése, biztos nem  
szavaznának arra, hogy a munkahelyük is elvesszen... A 10/a tározót  
közben alkalmassá tették a frissen "gyártódó" vörös iszap befogadására.
    Egyébként egy ilyen veszélyes anyagokkal dolgozó gyárat csak  
tervszerűen lépésekként lehet leállítani vagy félév alatt, nem egyik  
napról a másikra, különben az további ökológiai katasztrófákhoz  
vezethet.
     Majd kiállítanak egy katasztrófa biztost, aki az igazgató  
tanáccsal közösen vezényli a mentést és a további termelést, és nem  
lennék meglepve, ha a végén tulajdonos váltással zárulna a történet...
     A vezérigazgatót tegnap előzetesbe helyezték.
     Timföldgyártás egyébként 80 éve folyik Magyarországon, az ipar egyik húzó
Ágazata volt mindig is az alumíniumipar, mondjuk a gyógyszergyártással együtt.
     Tanulság: ítélkezni csak megfontoltan, adatok birtokában lehet. A  
médiában sok  megalapozatlan hír jelent meg. Aki látja ezt a 40 km2-t,  
amit hosszú időre nyugodtan kivonhatunk hazánk 93.030 km2-es  
területéből, az magát a végítéletet, az apokalipszist látja, és a  
látottak hatása alá kerül... A tragédián túlmenően, azt még  
felnagyítva a média - különösen a hazai hírekre alapozva a külföldi -  
olyan képet festett, hogy amerikaiak aggódva érdeklődnek, lehet-e még  
Magyarországon élni?! Ez biztos, hogy nagy pofont ad az  
idegenforgalmunknak és a mezőgazdasági exportunknak. Pedig semmi köze  
hozzá...




> Pataki István  <pataki.istvan at freemail.hu> 2010.10.11. 20:55:05 +2h-kor írta:

>> Szerintem is fejezzük abba, megvan a tettes!

> a ma esti kékfény elemezte, hogy ez a tettes
> a legvégén már nem is lesz  tettes :-(