[Epitesz-barkacs] hoszigeteles eredmenyek

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

> Gratulálok, tényleg minden leismerésem,

Ez jó, tetszik! :-)

> Szüleimnél a rendszeres testedzés elképzelhetetlen, de sok fiatalnál
> is. Elképesztően ellustult a nép, pedig ez annyi fizikai és lelki
> nyavalyára gyógyír lenne...

Igen, és én annak lennék a híve, hogy ha megtanítanának a gyerekeknek nagyobb 
korban néhány alaptesztet, amivel a saját állapotukat tudnák ellenőrizni.

- le tud-e nyújtott lábbal tenyerelni.
- fel tudja-e venni a zokniját egylábon állva úgy, hogy a két karja közé veszi a 
másik lábát.
- ha feláll egy asztalra egy lábbal, a másikat lógatja, (valaki segít az 
egyensúlyozásban), fel tud-e állni eőből.
- ha eldől előre nyújtott törzsel, képes-e fekvőtámasz-mozdulattal nem eljutni a 
földig a hasával-orrával.
- össze tudja-e érinteni a könyökeit hátul.
- tud-e guggolni. (Ez nem vicc, észrevétlenül is be tud szűkülni az izület 
annyira, hogy egy guggolás térdszalag-sérüléssel járjon!) Ha tud, meddig. (Van, 
aki idős korában is akármeddig.) Tehát eláll-e a keringés a lábban guggoláskor 
vagy nem.

És még rengeteg ilyesmit ki lehet találni, ilyenekből, ha valaki magára nézve 
kiválaszt néhányat, és ezeket néha ellenőrzi, kaphat képet a fizikai 
állapotáról, és még időben nekifoghat valamit tenni, hogy a romlást 
megakadályozza.
Lehet az egészet is fölöslegesnek titulálni, akkor is megtudja, hogy megtörtént 
a romlás, de akkor már olyan súlyos, hogy már kemény tünetekkel is jár.

Az én esetem: utólag okosnak lenni annyi, mint előre hülyének. Hát sajnos ez 
van, de úgy vélem, hogy még nem késő annyira.

hjozsi