[Epitesz-barkacs] erdekesseg
Mágus Bérprogram Demo
magus.demo at dpg.hu
2010. Sze. 4., Szo, 13:29:17 CEST
jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> 2010.09.04. 13:00:52 +2h-kor írta:
> Zsolt wrote:
>
> > erre van egy mondás (nem tudom ki ihlette)
> >
> > az ember fiatalon az egészségét is feláldozza a pénzért,
> > míg öreg korában a pénzét is feláldozza az egészségéért.
>
> Igen, illetve lehet, hogy nem is ő, hanem a rokonok. Jellemzően a
> gyógyíthatatlan rákos emberekre szoktak vagyonokat költeni.
>
> A dolog egy novella kapcsán merült fel, amit ez az emberke írt. Ebben
> gyerekszemmel nézi a történéseket, amikor a nagymamája leugrik valami
> szakadékba....
>
> Tudom, hogy voltak ilyesmik, amikor sok volt az éhes száj. Nem tudom, mi
> volt
> annak a címe, amiben szintén egy öregembernek előbb levágnak egy csirkét,
> elkészítik nemtomhogy, azt megeszi, és elmegy a "büdösbe". Ez valami erdélyi
> történet lehet, a büdös barlang valszleg CO2-vel telített, és meghalni megy
> az
> öreg. Előtte leveszi a cipőjét, azt kint hagyja, a családtagok valamelyike
> később érte megy.
a neten találtam egy kis részt:
"A méhek közösségi élete rendkívül tetszik dr. Vörös Ottónak. Ezek a rovarok
nem tudnak társadalmon kívül létezni, de amikor érzik az öregséget, akkor
elhagyják a családot. A méh soha nem pusztul el a kaptárban: elobb leteszi a
mézhólyagjából az utolsó ennivalót, aztán kirepül, hogy távol haljon meg. Hogy
mennyire hasonlít a méhek világa az emberéhez? Ezt bizonyítja az a Sánta
Ferenc-novella, amiben arról van szó, hogy a nagypapa nem akar terhére lenni a
családnak, ezért veszi a tarisznyáját, és elmegy a büdösbe, vagyis a barlangba
meghalni."
----------
Sánta Ferenc: Sokan voltunk -ban van a bűdösbe menésről szó
Főleg Kovászna (régebben: Háromszék) megyében voltak-vannak.
a torjai Büdösbarlang történeteiből ihletődött, tehát kikerestem a Magyar
Nagylexikonból az idevágó szócikket:
”Büdösbarlang: a torjai Büdöshegy DK-i oldalán, 1052 m tszfm -ban nyíló,
gyógyhatású gázfelhalmozódásáról régóta ismert, 14 m hosszú barlang a
Keleti-Kárpátokban, Romániában. A kén-hidrogénnel (H S) és egyéb gázokkal
kevert szén-dioxid a barlangot magában foglaló andezit repedéshálózatból
származik, és a máig élénk utóvulkáni gőzök és gázok a hegyet felépítő
andezitet elbontották, kaolinosították, ami főként a torjai barlang
bejáratánál figyelhető meg. A barlang légterében a kén-hidrogén kén-dioxiddá
alakul át. A kén egy része a barlangfalára lerakódva sárga bevonatot képez. A
felhalmozódó ként az Erdélyi Fejedelemség idején puskapor gyártására
használták. A 19.-20. sz. fordulóján a gázkeveréket felfogták és szénsavat
állítottak elő belőle. A barlang gázait főleg ízületi, reumatikus bántalmakra,
csúz, isiász és bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. A levegőnél nehezebb,
fojtó gázkeverék csak derékmagasságig tölti ki az üreget, így a barlangban
elhelyezett padon ülve, szabadon belélegezhető a levegő.”
Nos, a szomorú történetek szerint a Büdösbarlang kiváló helye volt az
öngyilkosságnak. Az életunt öregek például, akik csak terhére voltak már
családjuknak (vagyis éreztették velük, hogy mivel dolgozni már nemigen
képesek, de enni esznek, szinte paraziták) – fölmentek a Büdösbe és lefeküdtek
és meghaltak
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról