[Epitesz-barkacs] Inkább építsünk pálinkafőzőt

[Mágus Bérprogram Demo]

Zsolt  <epitesz1 at telectronic.hu> 2010.09.26. 12:01:11 +2h-kor írta:

> ezt olvasom:
> "Lepárló berendezést gyártani vagy értékesíteni viszont ezután is csak a 
> vámhatóság engedélyével lehet."
> 
> most akkor ha házilag készítek egyet  (1 azaz egy db-ot magamnak) akkor az 
> gyártásnak minősül ?

http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/06/balazs.htm 

http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/06/palinkafozo.jpg

A falusi primitív pálinkafőző egyik első bemutatója Bödei János (1943. 43).
Bödei 1940-ben Zalabaksán végezte a megfigyelést. Akkor már az ilyen főzés
tiltottnak számított. A pálinkát éjjel a pincében, padláson vagy a pajtában
főzték. Az eljárás pedig a következő: egy 25-30 literes fazekat megtöltenek
félig cefrével. Ebbe beleállítanak (belenyomnak) egy háromlábú kisszéket. Erre
állítanak egy kisebb tálat. A fazék tetejére egy fenekével lefelé álló
mosdótálat (lavórt) illesztenek, a fazék és a mosdótál érintkezési szélét
körülsározzák. A mosdótál a hűtő, ebben van a hideg víz, amely, ha
fölmelegszik, cserélik. A fazekat alulról elkezdik melegíteni, vagyis a cefrét
főzni. A fazék belsejében keletkező alkoholos gőz a hideg lavór fenekére
rácsapódik, s onnan a középen álló tálba csöpög. Ez az első "főzet" a plávis.
Ezt hagyják kihűlni, s ugyanezzel a módszerrel most már magában csak a plávist
főzik. A második főzés eredménye a tálban visszamaradó tiszta, fogyasztható
pálinka.