[Epitesz-barkacs] padlófűtés
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
2011. Aug. 10., Sze, 14:16:48 CEST
vajk fekete wrote:
> van a csofalon surlodas, es van tapadas is. en igy magyaraztam meg
> magamnak.
>
> egy pelda: a foldszint nalam az udvartol 1.2m magasan van. rakotottem
> a radiator aljanal a 25meter 3/4-es slagot, kiteritettem az udvaron,
> megnyitottam, es vartam hogy lejojjon az osszes viz a hazbol. hat el
> sem indult. levettem a slagot, hogy mi a fene van, jott egybol
> izombol a pofamba.
Nem lehet, hogy a slagot beszőtte a pók vagy valami más dugította el?
Tényleg, gondold át, hogy van a slagvízmérték, lehet akár huszonméteres is. Ha
egymás mellé rakod a két végét, lassan, komótosan, de tökéletesen egy szintre
jön a vízszint. Ha lenne ilyen tapadási surlódás jelenség, akkora, mint írod,
hogy akár méteres szintkülönbség se indítja el a vizet, akkor hogy tudná 1-2
mm-es elindítani? Márpedig el tudja.
A felületi feszkó még szóba jöhet, ha pl a cső száraz, és a víznek előre kell
törnie, de ez hosszfűggetlen.
Aztán ki tudja, miféle anyagok lehetnek, amik csinálnak ilyesmit, na de ha a víz
tökéletesen fel tudna tapadni valami anyagra, akkor 2tized mm-rel beljebb már
víz-víz van, ott meg minimum lamináris áramlásra tuti van lehetőség.
Szóval továbbra sem értem.
> de a padlofutesnel ugye paralell korok vannak. es tenyleg az van,
> hogy ha van 3 ami nem tul hosszu, es nincs fojtas benne egyaltalan,
> es egy negyedik, ami le van fojtva, akkor az elso harmon "megfordul a
> viz", es a negyediken nem is mozdul. mint amikor az utolso radiator
> hideg marad. nem azert mert oda hideg viz jut, hanem mert azon a
> koron mar nem mozdul a viz, mert a tobbi kor "rovidre zarja"
Azért nem érthető ez sem, mert ha a többi körben áramlik a víz, akkor van
nyomáskülönbség az előremenő és a visszatérő között. Tehát, ha a negyedik nem
buborékos, akkor igen komótosan is akár, de mennie kell annak a víznek.
Ha fojtás van benne, ott szerkezeti hibát is el tudok képzelni. Pl valami
rugalmas anyagból van valami szelep, és ha a nyomás kisebb egy bizonyos
értéknél, egyszerűen teljes keresztmetszetében le tudhat zárni. Ha viszont egy
kúpos tűszelepféle hatol be egy lyukba, és a kúp helyzete szabja meg az átmenő
nyílást, akkor csak dugulás (szemét került oda) hozhat létre zárást, akármilyen
kicst, de áramolnia kell a lének.
> ezert probaltam irni, hogy ez nem linearis, mint az ohm torveny.
Az lehet, hogy nem lineáris, de ez a tapadási vs csúszó surlódási dolog
folyadékra azért elég cikisen értelmezhető.
> nyitofesze van a cucoknak. talan ez jobban leirja.
Szóval ez az, ami, ha létezne, akkor a slagvízmérték tuti nem működne. Én már
próbáltam gumicsővel, műanyag csővel, mindenképpen működött. Az tudja elrontani,
hogy ha vékony a cső, és nem tud kijönni a buborék, vagy ha az egyik ág a napon
felmelegszik. Ekkor is működik, tehát nincs nyitófesz (tapadási surlódás), de
már hamis eredményt ad.
hjozsi
>
> vajk
>
>
> ________________________________
> From: jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>
> To: Amatőr építészek és barkácsolók klubja
> <epitesz at lists.javaforum.hu>
> Sent: Wednesday, 10 August 2011, 13:59
> Subject: Re: [Epitesz-barkacs] padlófűtés
>
> vajk fekete wrote:
>
>> koret jobban fojtod, ezert abban kisebb lesz a futes. a viz
>> egyszeruen tapad, tok kicsi a tartomany amiben jatszhatsz, ha valamit
>> nagyon fojtasz, egyszeruen az a kor megall, nem mozdul benne a viz.
>
> Ez marha érdekes, el se tudom képzelni, hogy lehetséges ez.
> Ha így lenne minden esetben, akkor a slagvízmérték használhatatlan
> lenne. Szóval nem értem ám!
> Ha józan ésszel próbálok ráközelíteni, az a gyanú merül fel, hogy van
> a rendszerben légbuborék. Ha ez nincs, akkor nálam megáll a tudomány.
>
> hjozsi
> _______________________________________________
> Epitesz mailing list
> Epitesz at lists.javaforum.hu
> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
>
>
>
> _______________________________________________
> Epitesz mailing list
> Epitesz at lists.javaforum.hu
> http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz
További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról