[Epitesz-barkacs] betonozas

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

> Itt kegyetlen sokat tudnak pazarolni. Eleve, ennyire földrengésre
> méretezni fölösleges itt, mert évente csak ház sem sérül meg

Á, itt szó sincs földrengésre méretezésről. Az egy másik műfaj. Annál a lengési 
frekikkel kell játszani, és csak ezzel összefüggésben a szilárdágokkal. Attól, 
hogy marha merevre csinálnak valamit, még ugyanúgy szétmehet, vagy pl bent 
minden összeborulhat. A japánok se azzal oldják meg, hogy tolják bele a vasat 
meg a betont sokszorosan.

Két dologra gondolok:
- vagy ezzel akarják kimutatni, hogy mennyire marha sok pénzük van,
- vagy ez az egybebetonozásos módi sokkal gyorsabb, illetve nem igényel nagy 
fizikai munkát, inkább csak sok pepecselést (vasszerelés, zsaluzás).

Különben tényleg marha gyorsan megvan, és nincs kizárva, hogy sokkal olcsóbb is.

> fesztávra vannak E gerendák meg béléstestek. A lépcsőáttörésnél ez
> ugye megszakad, azon a szakaszon monolit födém készült. Ami vasat abba
> meg a koszorúkba beleraktak... 14-es volt a kengyel négy élén (két

Ilyen nálam is van, én csináltam. Ott hogy van megoldva ez a lépcsőáttörés? Mire 
támaszkodik az a monolit betondarab?

> Érdemes megnézni, a régi házak miben mennek tönkre, ha nincs árvíz. Ha
> jó az alap (azaz nem mozog), kb. csak a beázás különböző fajtái
> rontják a tetőt, falakat, lábazatot.

ez a része is érdekes, ez kicsit régebbi tapasztalat, pár éves:
Én a tető anyagait méreteztem, persze biztonságra. (Szépséggel nem foglalkoztam, 
bár nem is látszik kívülről, hogy milyen a szarufa meg egyebek.)

Pár éve épült új ház a közelben, volt alkalmam látni kintről is, bentről is a 
tetőszerkezetet. Hát abban annyi fa van, hogy ha megszorulnának, statikai 
problémák nélkül elvileg ki lehetne onnan bombázni egy idényre való fűtőanyagot. 
:) Nem biztos, hogy eljutna egy kisrepülőgép a tető alatti födémig, ha 
belecsapódna.

hjozsi