[Epitesz-barkacs] A Foldkozi-tenger szintcsokkentese

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2011. Jún. 17., P, 12:00:49 CEST


Balázs Bámer wrote:

> Röviden: a Földközi-tenger szintjét gondolták 200 méterrel csökkenteni
> az 1920-as években úgy, hogy Gibraltárnál lesz egy gátrendszer, hogy
> csomó új lakható terület keletkezzen (van ilyen térkép az oldalon).
>
> Ha e gátrendszer átszakadásának következményeitől el is tekintünk,
> egyet nem értek. Hova és hogyan tették volna azt az irdatlan
> mennyiségű vizet?

Volt már nem is egyszer a föld története során, hogy itt természetes módon jött 
létre gát.
Ennek következtében a földközi tenger ki is tudott száradni, persze nem gyorsan.

Vagyis egyértelmű, ha nem lenne meg az atlanti óceánnal a kapcsolata, akkor a 
bele ömlő bármilyen folyók nem adnak elég vizet a fennmaradásához.

> Érdekesség: ez a medence eredetileg nem tenger volt, legalábbis nem
> sós vizű. Gibraltárnál természetes gát volt, ami egyszer (gondolom a
> tektonikai mozgások eredményeképpen) átszakadt, és beömlött a tenger.

Hát ez az! Ott valami gigászi vízesés lehetett, és ahogy kimosta magának a 
helyet, gondolom olyan irdatlan vízáram, amit el se tudunk képzelni.

Nem tudom, hogy megépíthető lenne-e egy ilyen gát, de elég morbid ötlet. Ha 
megépítik, kiszámolható, milyen ütemű lesz a vízszintesés. Ez még emberi 
léptékkel mérve se kicsi. Sőt, a gátnak valószínűleg elég jelentős mennyiségű 
vizet kéne beengednie, hogy egy alacsonyabb szint fenntartható maradjon.

Érdekesség:
Kint hagyott pohárból elpárolgó víz mennyiségét előre meg lehet saccolni 
hőmérséklet-méréssel. Ha ugyanis a pohárban lévő víz hőfoka ismert mennyiséggel 
kisebb a környezeténél, akkor kiszámítható kb, hogy mennyi hő megy bele a 
környezetből a falán át. (kb 0,1W/m2fok jó lesz). Ez a hő fordítódik párolgásra. 
Ismerve a párolgáshőt, jön a vízvesztési sebesség.

A földközi tengernek a napsütés és a szél is sokat segít. Végülis a napsütésből 
egyből lehet bejutó teljesítményt számolni, ebből meg kb a vízvesztési sebesség 
is kijön sacc/kb.

Ha az idő harmadában számolunk 1kW/m2-rel, az napi 8kWh/m2= 28,8MJ/m2 energia.
Ha a párolgáshőt 2,6MJ/kg-nak vesszük, akkor m2-enként kb napi10 liter víz 
párolog el, ha semmi más nem történik. Ez pedig 1 cm naponta. Vagyis valszeg 
túlbecsültem a nap teljesítményét. :-) Meg esik bele nem saját eredetű eső, 
folyik bele több folyó, és nem utolsósorban az atlanti óceánból mehet bele 
irdatlan mennyiségű víz. Jó lenne tudni, mekkora ott a víz áramlási sebessége. A 
keresztmetszet kb megsaccolható. Ebből az adatból ki is lehetne egész jól 
számolni, hogy mekkora ütemben csökkenne a vízszint lezárva a szorost.

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról