[Epitesz-barkacs] Szunyogirtas

[jhidvegi]

Kormos Imre wrote:
> Nem tudom, nekem ez olyan egyértelműnek tűnik, mint hogy a fű zöld, a
> víz nedves.. :)

Pedig a víz nem nedves. :-)
Én is laikus vagyok, és én is látok ellentmondásokat, de pl azt hallottam 
rádióban szakember szájából, hogy a genetikai állomány és a létszám összefügg. 
Mivel jó sokan vagyunk, nemigen változik mostanság az emberiség genetikai 
állománya.

Az evidens, hogy a természetes kiválasztódás gyérült. De ez nem rengeteg 
betegség továbbadásában érhető tetten. Gondold el, hogy a betegségek zöme elég 
idős korban támad, addigra meg már az unokák is megszületnek, az öreg meg vagy 
eléldegél idáig (tud beteg lenni), vagy nem, de a gyerekei többnyire már 
megvannak. Régebben jó sokan, tizennel kezdődő szülés volt jellemző mondjuk 100 
évvel ezelőtt Mo-on. Ebből lehet, hogy páran meghaltak már gyerekkorban, de nem 
azért, mert genetikailag hibásak voltak a tesókhoz képest, hanem mert mondjuk 
felöklelte a bika, vagy valami evidens betegségben, amiből ma simán ki szokás 
gyógyulni, meghaltak. A tüdőgyulladás vagy más fertőzés nem genetikai alapon 
válogat.

Pl amiben otthon vagyok, a 2-es tip. cukorbetegség. Be kell vallják a dokik, 
hogy halvány fogalmuk nincs, mitől jön létre. Én is benne vagyok, de ha ezt nem 
tudnák egyáltalán kezelni, akkor is elég öregen pusztultam volna bele, már rég 
felnőttek addigra a gyerekeim. Ők meg nem cukorbetegek még.

Ellenben a Ceizeltől hallottam interjúban, hogy pl a csípőficam, az a 
kisgyerekkori, amit spéci pelenkákkal vagy mikkel ki tudnak küszöbölni, ez 
genetikai eredetű, anyáról lányra öröklődik, ha jól emléxem. Ha nem tudnák 
kikezelni, akkor ezek a lányok szülésileg problémásak lennének. Ez pl jó példa a 
romlásra. Mondta is asszem, hogy x idő múlva (és mondott valami sok évet) a nők 
zöme csípőficammal fog születni. Na persze, mindaddig, amíg fel nem találják a 
megoldást.

Az ember ebben (is) különleges. A dolgok nem csak úgy megtörténnek, hanem itt 
tudatos beavatkozás van. Ez kétirányú, egyrészt az, amitől félünk, hogy 
elkorcsosulunk, másrészt meg a javítás lehetősége is benne van.

Ma ugye főleg 2 dologba szokás belehalni, ha nem erőszakos a halál (pl 
baleseti): valamilyen rák, vagy szív-érrendszeri betegség. Ez nem azt jelenti, 
hogy húdeszar, régen az emberek kis része halt csak meg illyesmiben, hanem azt, 
hogy a többi ronda halálok jelentős része ki van lőve. Ha a szív-érrendszeri 
bajokat is kilőnék, szinte csak a rák maradna, szóval majdmindenki, aki 
betegségben hal meg, az rákban halna meg. Mert hogy mese nincs, valamiben muszáj 
meghalni. Olyan sincs, hogy "végelgyengülés" (szerintem). Mindig van valami 
konkrét ok, max nem vizsgálják meg, vagy csak nem mondják ki. Nekem az 
"összeomlott a keringése" duma tetszik a legjobban. :-)

Szóval növöget az az átlagéletkor elég tisztességesen, és egyre nagyobb azok 
száma is, akik elég jó életminőségben érik el a 90 körüli korokat. (Ez lenne a 
legfontosabb cél talán eü szempontból, nem rozzantan, hanem jó életminőségben 
megöregedni.) Ilyesmi régen nemigen volt jellemző.

hjozsi