[Epitesz-barkacs] Hővisszanyerő szellőztető ötlet

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
2017. Nov. 22., Sze, 12:59:41 UTC


Gábor Auth wrote:

> De a légáram oda-vissza megy és ez alakítja ki a végleges gradienst a
> cső teljes hosszán. Azt kell megtalálnom, hogy mekkora az a légáram,
> csőátmérő, kavicsméret és kavicsmennyiség, amivel a teljes
> kavicsmennyiség aktívan részt tud venni a hőcserében. Ha ezt
> megtalálom, akkor szerintem még mindig lineáris lesz a gradiens.

Ha ilyet csinálsz, azt lehet, de akkor a cucc mérete messze kisebb lesz, mint az 
általam már-már mániákusan emlegetett átmeneti zóna, és ekkor a bejövő levegő 
nem lesz teljesen felmelegítve, a kimenő meg lehűtve. Szóval elromlik a 
hatásfok. De lehet, hogy nincs ennek különösebb jelentősége.

Azért lenne jó egy baromi hosszút modellezni, mert akkor már önkényesen 
kiválaszthat az ember egy akkora méretet, ami az átmeneti zónával meghatározott 
viszonyban áll. Pl ha az jön ki, hogy az átmeneti zóna 1 méteres, akkor lehet 
0,3méteres szerkezetet is csinálni, de ha cél a minél hatékonyabb 
energiavisszanyerés, akkor mondjuk 3 méteres kellene, amiben mondjuk 0,1 m/perc 
sebességgel mászkál oda-vissza az átmeneti zóna, eszerint értelmes lehet az 
átváltási idő, se nem túl lassú, se nem túl gyors.

Ha tovább építenéd jó hosszúra a villamos modellt, én benne lennék a 
mechanikai-hőtani modell villamos modellel való összekapcsolásában, 
átszámításában.

> Valószínűleg megépítek egy ilyet, csak most befejezem az egyik szoba

Akkor méginkább érdemes előtte modellezni. A megépítés sok munka, és célszerű 
nem mellélőni. Én is ezért modelleztem előbb a hőtárolós elképzelésemet. 
Kurvadrága lett volna a megépítés, már fúrásban jártas céggel  is konzultáltam, 
akik képesek lettek volna arra, hogy egy 2,5 m belmagasságú helyen sok méteres 
lyukakat fúrjanak, de a modell eredményei alapján letettem róla. Sokszázezerbe 
került volna, de megtérült volna, ha tényleg el lehetett volna így tárolni nyári 
hőt télire.

> Szerintem építek egy vályút hulladék gipszkartonból, mert abból van
> most bőven olyan, amit egyébként kidobnék, veszek egy köbméter mosott
> és osztályozott 4-8-as folyami kavicsot, aztán mérek benne több
> helyen, majd számolok, hogy mi lenne, ha... :)

Végülis ez is egy megoldás. Amit így találsz, az tutira valós, nincs benne 
tévedési lehetőség. :-)

> Így van. De ekkor is lényeges az, hogy mekkora az a gradiens, ami
> ténylegesen dolgozik és milyen ez a gradiens. Mert a többi része
> elhagyható.

Látom, nem megy át, amit írok. A gradines csak az átmeneti zónában számottevő. A 
többi nem dolgozik mindig, csak amikor odaér az átmeneti zóna. Ha én akarnék 
ilyet csinálni, kb úgy nézne ki, hogy ha az átmeneti zóna x hosszúságú, akkor a 
cucc legalább 3x hosszú lenne, és ebben a 3x-ben mondjuk óránként kellene irányt 
váltani, és a cucc első és utolsó 0,2x darabján alig lenne hőfokváltozás az 
időben. A hőfokgradiens (fok/m) az átmeneti zóna közepén a legnagyobb, az elején 
és végén már kicsi.

A kísérletben az is érdekes, és ezt nehezebb modellezni is, hogy ha van 
páralecsapódás, az lehet, hogy lecsurog egy pl vizszintes cső aljára, és el kell 
vezetni. De olyan töltet is elképzelhető, ami jelentős mennyiségű nedvességet 
képes tárolni átmenetileg, és nem csurog le semmi, egyik áramlási irányban 
felveszi a nedvességet (hűtés), a másikban pedig visszaadja. A lecsurgós módinál 
pedig lehet a helyiséget szárítani valamelyest, amire vagy szükség van, vagy 
nincs. A nemlecsurgósnál meg pótlólagos víz bevezetésével lehet nedvesíteni. Bár 
a lecsurgósnál is, de ott permetezni kéne a vizet a mondjuk kavicsokra, és nem 
akármilyen vizet. Azért a növények tartása jobb nedvesítő módi asszem.

hjozsi 



További információk a(z) Epitesz levelezőlistáról