<html><head><style type="text/css"><!-- DIV {margin:0px;} --></style></head><body><div style="font-family:times new roman,new york,times,serif;font-size:12pt"><div>amikor elkezdik uldozni a COP-ot, akkor a 6 fok egybuol brutalis deltaT-nek szamit, a fazisvaltozas utani tovabbmeleges energiatartalma egyaltalan nem elhanyagolhato, stb. <br><br> ugye az elmeleti elerheto COP az T2/(T2-T1). Ha a bejovo viz az 12fokosan jon es 8 fokosan megy, a futesbe meg 40 fok az eloremeno, 30 fok a visszatero, akkor az elmeleti elerheto COP az 9.8 nyilvan a gyakorlat ez alatt van.<br><br>ha a hocserelon bejon egy 4 fokos deltaT, tehat 4 fokos forrasponton kell tartani a gazt, hogy a 8 fokos viz elforralja, akkor mar a 40-et es a 4-et kell a kepletbe tenni, es 8.7-re csokkent az elmeleti maximum. szoval nehany fokon nagyon sok mulik.<br><br>pl egy kolmolyan igenyesen megcsinalt es atgondolt cuccban olyan trukkok vannak, hogy dobbenet. hogy az elparologtatoba pl
magnesszeleppel adagolja a folyadekot, a benabb az homersekletek es nyomasok alapjan, a durva az mondjuk nezi a folyadekszintet az elparologtatoban. vagy pl 12 fokos vized jon be, 8 fok a forraspont, igy 8 fokos az elmeno viz, de az ellenaramu elparologtato miatt 12 fokos a kijovo gaz, ezt a futesi visszatero vizzel tovabb melegitjuk, mert igy no a nyomasa, konnyebb a kompresszor dolga, a kompresszorbol kijovo jol felmelegedett gazt meg a 12 fokos bejovo vizzel lehutjuk kicsit, mert lecsapodni attol ugysem fog, viszont ezt a hot jol leadja a 12 fokos viznek (ami igy 12.5 fokosan megy az elparba), meg ezzel is segitunk a kompresszornak.<br><br>es ez meg mindig toredek.<br><br>vajk<br></div><div style="font-family: times new roman,new york,times,serif; font-size: 12pt;"><br><div style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; font-size: 10pt;"><font size="2" face="Tahoma"><hr size="1"><b><span style="font-weight: bold;">From:</span></b> jhidvegi
<jhidvegi@gmail.com><br><b><span style="font-weight: bold;">To:</span></b> Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz@lists.javaforum.hu><br><b><span style="font-weight: bold;">Sent:</span></b> Friday, 29 May, 2009 14:08:43<br><b><span style="font-weight: bold;">Subject:</span></b> Re: [Epitesz-barkacs] optocsatolo+óra?<br></font><br>vajk fekete wrote:<br>> a csokigyos bojlerben tok nagy homersekletkulonbseg van. 70-80 fokos vizzel fut,<br>> mondjuk 40rol indul es 70-ig megy. javareszt tok nagy a homersekletkulonbseg, 1-2 fok<br>> deltaT mellett nem is bir huzonkilowattot leadni a viznek.<br><br>Attól függ, hogy értjük a hőfokkülönbséget. Visszautalnék az igen kicsi felületű csőfűtőtestre, ami még 80 fokos bojlervíznél se forralja a vizet.<br><br>Kezemben van egy 3kW-os bojler fűtőtest. A melegedő felülete 3,6dm2, tehát sacc 20 fokos hőfokkülönbség adódik 830W/dm2-től. Ergo, ha lemegyünk
80W/dm2-re, akkor már muszáj neki alacsony, kb 2 fokos deltaT-vel működnie.<br><br>Ha van egy 16-os csőből egy rugó, aminek legyen 25 centi a menetátmérője, és legyen 20 menet, az kb 80 dm2. Ha ezt megtámadom 20kW-tal, akkor 250W/dm2, ami kb 6 fokos hőlépcsőt jelenthet. Nem lehet ez olyan szar.<br><br>Na persze, ha úgy nézed, hogy van egy 40 fokos víz, és ráküldöd a 80 fokosat... hát persze, hogy ez jó nagy, 40 fok. Valszleg lehül a csőben a víz alaposan, nem tudom, mennyire. Szerintem itt a korlát inkább az, hogy az ilyen kazánok teljesítménye adott, és a csőben keringő vízáram se valami veszett nagy, tehát muszáj hülnie rendesen, hogy a kazán visszatérője alacsonyabb hőfokú legyen.<br><br>Hőszivattyúnál a fázisváltozás miatt gyakorlatilag csak ott folyik hőleadás vagy felvétel, ahol a fázisváltozás zajlik. Pl az elpárologtatónál annak már nincs jelentősége, hogy odébb a gáz tovább
melegszik, az jelentéktelen hőbevitel. Így egy ilyen csőkígyó nagyban hasonlóan működhet, mint egy csőfűtőtest, nem pedig úgy, mint egy gázkazán által vízzel melegített bojler.<br><br>> a szappantarto preselt lemezekbol van, amiknek a kulso oldalon a talalkozasa be van<br>> futtatva kemenyforrasszal.<br><br>Lehet, ezt még nem figyeltem meg. Fel vannak peremezve az egyes lemezek, és így illeszkednek egymásba. Elhiszem, hogy nem a surlódás tartja egyben, de tényleg nem láttam keményforrasztás nyomát, amikor kézbe vettem egy ilyet. (Kiszereltem egy francia gyártmányú cirkóból, hogy kitisztítsam.) Azért el tudok képzelni valami alakzáró trükköt, amivel a keményforrasztást ki tudják lőni, így lehetséges nem túl hőálló tömítést is alkalmazni. (A keményforrasztáshoz baromira fel kell melegíteni a cuccost, és ha a lemezek között mondjuk kör keresztmetszetű gumizsinór van, az szétég akkor
is, ha szilikon alapú. Lehet, hogy ezért olcsóbbak ezek a nagy tömegben használt hőcserélők. A nagyokat meg eleve mechanikusan szorítják össze.)<br><br>hjozsi <br>_______________________________________________<br>Epitesz mailing list<br><a ymailto="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu" href="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu">Epitesz@lists.javaforum.hu</a><br><a href="http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz" target="_blank">http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz</a><br></div></div></div><br>
</body></html>