<html><head><style type="text/css"><!-- DIV {margin:0px;} --></style></head><body><div style="font-family:times new roman,new york,times,serif;font-size:12pt"><div>mennyi a tengerek atlagos melysege? mennyi a viz hotagulasi egyutthatoja?<br><br>baromi sokaig fog tartani nagy melysegig atmelegiteni, de utanna meg tovabb hogy visszahuljon.<br><br>vajk<br></div><div style="font-family: times new roman,new york,times,serif; font-size: 12pt;"><br><div style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; font-size: 10pt;"><font face="Tahoma" size="2"><hr size="1"><b><span style="font-weight: bold;">From:</span></b> jhidvegi <jhidvegi@gmail.com><br><b><span style="font-weight: bold;">To:</span></b> Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz@lists.javaforum.hu><br><b><span style="font-weight: bold;">Sent:</span></b> Sat, 4 September, 2010 11:08:14<br><b><span style="font-weight: bold;">Subject:</span></b> Re: [Epitesz-barkacs] Fal
hoszigeteles<br></font><br>Auth Gábor wrote:<br><br>> Az a baj, hogy 30-100 méterrel magasabb tengerek és óceánok mellett<br>> nem lesz lehetséges hatékonyan élelmiszert termeszteni, mert a most<br>> használatos szántóföldek víz alatt lesznek...<br><br>Ez a 30-100 méter honnan jött?<br><br>Nem mondhatom, hogy jottányit is értek a dologhoz, de ha az északi sarki jég elolvad, az jottányival se járul hozzá a tengerszint-emelkedéshez. A grönlandi már igen, de el tudom képzelni, hogy az olvadási sebességgel együtt, ahogy jön le a teher arról a földterületről, kb abban az ütemben vissza is emelkedik maga a földterület. Mert hogy most le van nyomva rendesen, vagyis, ha máról holnapra tünne el róla a jég, akkor sokkal kisebb lenne a földfelülete, mint hajdanában volt, amikor elkezdődött a jég rárakódni.<br><br>A déli sarki jég az más tészta, annak az elolvadása, mármint a szárazföld
felettié jelentősen emelheti a vízszintet, de hogy mekkorával, azt nem tudom. Az a rész, ami eleve az óceánban úszó jég, és leszakad, meg felúszik, majd elolvad, az semmit nem emel, csak az a rész, ami lekúszik a szárazföldről gleccser formájában.<br><br>Nekem az a véleményem, hogy az ember túl nagynak képzeli magát, hogy gyökeresen át tudja alakítani a bolygó időjárását, víz-viszonyait. Valamit bele tud szólni biztos. Ezen folynak a viták, én hajlok rá, hogy erre az oldalra álljak, ami nem jelenti, hogy üdvözlöm a pazarlást.<br><br>Itt egy ábra, nem tudom, mennyire hiteles (régen találtam), de erről azt a furcsaságot lehet leolvasni, hogy a földi hőmérséklet jószerivel digitális. :) Két stabil állapot látszik létezni, a 12 meg a 22 fok, és ez eléggé függetlennek tűnik a CO2 mennyiségétől, ami szintén ott van az ábrán.<br><br>Most az ábra szerint a hideg periódusban vagyunk, és
tudtommal mászunk át a másikba. Lehet, hogy az ember miatt ez gyorsabb lesz, de az eléggé hihetetlen, hogy a másik állapotot felül múlnánk.<br><br>A másik állapotban valszleg jókora, most jéggel fedett területek jégmentesek, és tán az északi sarki jég sem létezik nyaranta.<br><br>Nem túl rég, tehát emberemlékezeten belül léteztek ma sivatagi területek iszlám országokban, amik zöldek voltak. (Láttam egyszer egy ilyen riportfilmet, ahol erről beszéltek ott helyben). Nem tudom elhinni, hogy százévekkel visszább az elsivatagosodás emberi tevékenység miatt jött volna létre ott. Azt már inkább, hogy most épp a melegebb periódus felé tartunk jóideje, és ez ennek a folyománya, mint ahogy az említett jégkorszak vége is, aminem lehet, hogy nincs is még vége, ha úgy értelmezzük, hogy jégkorszak=a kisebb hőmérsékletű állapot.<br><br>Érdekes, biológiai témákat is tartalmazó kutatás lehet, hogy ha
tényleg kétállapotú a földi hőmérséklet, annak mi lehet a háttere, oka.<br><br>hjozsi </div></div>
</div><br>
</body></html>