<html><head><style type="text/css"><!-- DIV {margin:0px;} --></style></head><body><div style="font-family:'times new roman', 'new york', times, serif;font-size:12pt"><div>sajnos en hajlamos vagyok gazdasagi oldalrol megkozeliteni a dolgot. </div><div><br></div><div>80% biztos vagyok benne, hogy egyszeruen a penzugyi hatekonysagra hangoltak a muszaki folyamatokat, es a vegen valahol tulvallaltak magukat. persze ha ekozben a torvenyeken belul maradtak, akkor tenyleg nincs felelos. (max aki a torvenyt hozta)</div><div><br></div><div>tobb meter magasan kellett legyen a viz a gaton belul. ha a cuccot arra hasznaljak, amire eredetileg valo, hogy leuljon a cucc es parologjon a viz, akkor nem kell tobb meter viz a tetejere. volt is olyan az elejen, hogy nem is lett volna szabad ennyire tomeny legyen. siman lehet, hogy a technologia mukodik a ph11 viz visszaforgatasara is, de kicsit koltseghatekonyabb ha hagyjak kint ph11.5-re tomenyedni, vagy ph12-re, vagy
tobbre. es miert van 14% al2o3 az iszapban? mert olcsobb a nagyjat kivenni, az aprajat bennehagyni, hiszen kulszini fejtesbol olcson jon a bauxit?</div><div><br></div><div>vajk</div><div style="font-family:times new roman, new york, times, serif;font-size:12pt"><br><div style="font-family:arial, helvetica, sans-serif;font-size:10pt"><font size="2" face="Tahoma"><hr size="1"><b><span style="font-weight: bold;">From:</span></b> jhidvegi <jhidvegi@gmail.com><br><b><span style="font-weight: bold;">To:</span></b> Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz@lists.javaforum.hu><br><b><span style="font-weight: bold;">Sent:</span></b> Fri, 8 October, 2010 13:40:12<br><b><span style="font-weight: bold;">Subject:</span></b> [Epitesz-barkacs] vorosiszap megint<br></font><br>Érdekes irányban alakulnak a dolgok.<br>Az esemény kapcsán már az uniós szintű mindenféle szabályok változtatására, újak<br>megalkotására is készülnek.
Ebben technikai, pénzügyi és biztosítási<br>feltételeket változtatnának meg.<br><br>Bennem kezd kialakulni egy olyan vélemény, hogy itt tényleg lehetséges, hogy<br>nincs felelős. A dolog hasonlít ahhoz, mint amikor még nem ismerték a fáradás<br>jelenségét, és vasúti kocsik tengelyei törtek el úgy, hogy nem tudták, miért.<br>Aztán megismerték, figyelembevették, és onnantól béke van.<br><br>Itt vajon mi lehet ez a jelenség?<br><br>Egy ilyen tárolókazettában sok év alatt gyűlik össze a cucc. Úgy működik, mint<br>megtudtam szakértői riportokból, hogy ez a vörösiszap folyamatosan kerül ki a<br>tárolóba úgy, hogy jelentős ellenáramú mosás által töredékére csökkentik a<br>lúgtartalmát. Aztán persze a tározóban szárad, ülepszik, eközben feldúsul a lúg<br>a tetején úszó lében, ezt visszavezetik, és újra felhasználják. Sőt, a gátak<br>tövében is vannak ún. csurgalékvíz
visszavezetésére szolgáló csövek. Nagyon<br>kevés lúgot kell közömbösíteni, és kiereszteni. Szóval ki van ez találva.<br><br>Na most! (Itt jön az elképzelésem, ami akár baromság is lehet):<br><br>Szeritnem a gát statikus nyomásra van méretezve. (Nem tudom, de feltételezem.)<br><br>Lehet, hogy a sok évig ülepedő, száradó anyag megtartja magát már, és a gát<br>melletti csurgalékvíz-elvezetőkben nem csak folyadék, hanem iszap is áramlik<br>valamelyest visszafelé, szóval történhet valami olyan, hogy kissé leválik a<br>gátról az összeállt iszaptömeg, megtartja magát, kimosódik anyag a gátnál.<br><br>Ezután jön a probléma, amire nincs méretezve a gát: ha többtízezer tonna iszap,<br>ami nem nyomódik neki úgy a gátnak, mint egy folyadék, ha elég nagyra nőtt benne<br>a nyírófesz, egyszercsak megsúvadhat, megcsúszhat, és kicsi elmozdulással, de a<br>bazi nagy tömeg miatt óriási erővel
lökhet a gáton. Sokkal nagyobbal, mint<br>amekkora a statikus hidrosztatikai nyomás lenne, ráadásul kedvezőtlenebb<br>erőeloszlással, sokkal följebb is hathat nagyon nagy erő. Ettől egyszerűen<br>eltörik, és már a hidrosztatikai nyomás megtartására se képes, kiszakad és a<br>fentről jövő lé eldodorja az egész elmozdult darabot.<br><br>Vajon, ha az ezután következő, sok évig tartó vizsgálatok ilyesmit állapítanának<br>meg, az nem arra vezetne, hogy nincs felelős, illetve a továbbiakban ezt is<br>figyelembe vevő gátakat kell építeni, illetve a meglévőket ennek megfelelően meg<br>kell erősíteni? Hiszen olyan jelenségről van szó, amit eddig nem tapasztaltak,<br>nem épült be a műszaki gyakorlatba.<br><br>Láttam képeket, amiken az látszik, hogy nem csak a saroknál, hanem arrébb is<br>megmozdult az egész hóbelevanc. A gát alja valami 65m széles, ennél hosszabban<br>mozdult meg a gát a vasút felőli
oldalon legalábbis, és szakadtak le belőle nem<br>kis darabok a deformációtól. Szóval itt marha nagy erő kellett, hogy fellépjen,<br>amit csak a fenti módon tudok elképzelni. (Tudom, ki nem szarja le, hogy miket<br>képzelek. )<br><br>Ha így volna, és erre eddig nem gondoltak volna, akkor a világ tanulhat belőle,<br>és az anyagiakat is a világ dobhatná össze, de legalábbis az eu. Úgy a<br>kárenyhítésre, kártérítésre, mint a kármegelőzésre.<br><br>Ha új szabályokat alkotnak, amik ilyesmi műszaki dolgokat is tartalmaznak, az<br>szerintem mindenféle felelősséget levesz a korábbi állapot megteremtőiről. Az<br>üzemekről is, meg a szabályok szerinti működést ellenőrző hatóságok válláról is.<br><br>Mi a véleményetek?<br><br>hjozsi </div></div><div style="position:fixed"></div>
</div><br>
</body></html>