<html><head><style type="text/css"><!-- DIV {margin:0px;} --></style></head><body><div style="font-family:'times new roman', 'new york', times, serif;font-size:12pt"><div>vannak mindenfele sokkal probalkozasok, de van problema rendesen</div><div> - a szilard allapot baromi vacak hovezeto. rafagy egy vastagabb reteg a hoelvono feluletre, es lelassul az egesz, tok nagy deltaT kell a tovabbi hoelvetelhet</div><div> - a sok ciklus alatt a cuccok kitisztulnak, kiulepednek, es egyre durvabban tulhuthetoekke valnak, nem az eredeti hofokon, hanem akar 20 fokkal is hidegebben fagynak, azaz adjak le a hot.</div><div><br></div><div>vajk</div><div style="font-family:times new roman, new york, times, serif;font-size:12pt"><br><div style="font-family:arial, helvetica, sans-serif;font-size:10pt"><font size="2" face="Tahoma"><hr size="1"><b><span style="font-weight: bold;">From:</span></b> jhidvegi <jhidvegi@gmail.com><br><b><span style="font-weight:
bold;">To:</span></b> Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz@lists.javaforum.hu><br><b><span style="font-weight: bold;">Sent:</span></b> Sat, 20 November, 2010 22:45:51<br><b><span style="font-weight: bold;">Subject:</span></b> Re: [Epitesz-barkacs] nemet energia m.o.-on<br></font><br>Mágus Bérprogram Demo wrote:<br><br>> Építőiparban alkalmazott anyagok fajhője 0,84-0,95 kJ/kgK, a fa<br>> fajhője 1,7-3 kJ/kgK, így hőtárolás szem-pontjából 1 kg fa 2-3 kg<br>> betonnak felel meg.<br><br>Nem jó az összevetés. A víz mégjobb ugye, mert az meg 4,2kJ/kg.<br>Az már jobb, ha azt mondjuk meg, hogy az adott anyag kilójában vagy méginkább dm3-ében mennyi energia tárolható. Itt meg nem csak a fajhő számít, hanem az is, hogy mennyire melegíthető fel.<br><br>Vajk példái pont azért érdekesek, mert lehet, hogy a víznél rosszabb még a kJ/dm3 érték is (ezt nem tudom), viszont akár többszáz
fok is lehet a hőfokváltozás. Tehát egy m3 anyagban sokkal több hő elférhet.<br><br>Tulajdonképpen a nagy találmány valami olyan anyag lenne, ami valami 60-80 fok körüli hőfokon borzasztó nagy energiájú fázisváltozáson megy át. Pl a víznél ez majdnem 340kJ/kg, de nulla fokon történik, vagy kb 2300kJ/kg, ha 100 fokon történik, de a gőzzel elég nehéz mit kezdeni. :-)<br><br>Szóval, ha lenne egy anyag, ami mondjuk 1000kJ/kg energiát adna le 80 fokon, miközben megfagy, az nagyon hepi lenne. Főleg, ha nem is nagyon zsugorodna vagy tágulna, de ezt még lehetne kezelni. Ja, és olcsónak kéne lennie, meg nem agresszívnek kémiailag, valamint egyáltalán nem vagy nem túl mérgezőnek.<br><br>Addig is marad a szokványos hőtárolás. A víz előnye, hogy nem annyira veszélyes. Ha tonnás tömegben van egy lakásban mondjuk 500 fokra melegített anyag, és valami történik, amitől az szétzuhan, hát belegondolni is
rossz, mi történne. Bár 60 fokos vízben megfürdeni se lenne életbiztosítás.<br><br>hjozsi <br>_______________________________________________<br>Epitesz mailing list<br><a ymailto="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu" href="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu">Epitesz@lists.javaforum.hu</a><br><a href="http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz" target="_blank">http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz</a><br></div></div><div style="position:fixed"></div>
</div><br>
</body></html>