<html><head><style type="text/css"><!-- DIV {margin:0px;} --></style></head><body><div style="font-family:'times new roman', 'new york', times, serif;font-size:12pt"><div>nemetorszagban is gyakori az olajfutes. amerikaban is. </div><div><br></div><div>nalunk az allami beavatkozas, es az uzemanyagok adoja miatt lett ez a brutal gazhalozat es gazfutesmania.</div><div><br></div><div>ahol kelloen nagy a nepsuruseg, ott siman lehet tavfuteni. ahol meg kicsi, ott ertelmetlen csohalozatot epiteni.</div><div><br></div><div>a pedaban azert hasznaltak pluszban egy gazkazant, mert az olcso, es elerheto. egy 4-12kW modulalni kepes kondenzacios kazan 250ezertol elerheto. ehhez kepest ha a generatort kell 1/3kW (elektromos/ho) helyett 4/12kW-osra csinalni, akkor az joval nagyobb es dragabb lesz, es drasztikusan lecsokken a kihasznaltsaga.</div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div>ez a kihasznaltsag egy brutal dolog, ami elsore nem szokott
evidens lenni. ha a cucc ara linearisan aranyos lenne a teljesitmenyevel, akkor szinte a legkisebbet erdemes megvenni csak. egy pelda: napkollektor. ha arra meretezem, hogy a legdurvabb juliusi napon se gyartson tobb melegvizet mint ami a csaladnak kell, akkor kell 1m2. ez 100 penzbe kerul. es minden csepp altala megtermelt melegviz (minden lehozott joule) hasznosul. ha mondjuk 2m2-t veszek, az 200 penz, es lesznek napok, amikor tul sok lesz a melegviz, a lehozott ho, szepen el fogom disszipalni vesztesegbe. tehat a ketszer nagyobb cucc nem termelt ketszer annyi hasznot, viszont ketszer annyiba kerult -> a megterules szarabb! persze az ar, plane kis mereteknel nem linearis, ezert kicsi torzul a keplet. nagyban viszont egyertelmuen igy van, pl egy panelhaz tetejere annyi napkollektort erdemes tenni, ami nyaron ellatja a hazat melegvizzel. minden tovabbi bovites kb linearisan novelne az arat, es egyre kevesbe a
hasznot.</div><div><br></div><div>vajk</div><div style="font-family:times new roman, new york, times, serif;font-size:12pt"><br><div style="font-family:arial, helvetica, sans-serif;font-size:10pt"><font size="2" face="Tahoma"><hr size="1"><b><span style="font-weight: bold;">From:</span></b> jhidvegi <jhidvegi@gmail.com><br><b><span style="font-weight: bold;">To:</span></b> Amatőr építészek és barkácsolók klubja <epitesz@lists.javaforum.hu><br><b><span style="font-weight: bold;">Sent:</span></b> Tue, 8 February, 2011 12:53:40<br><b><span style="font-weight: bold;">Subject:</span></b> Re: [Epitesz-barkacs] nem auto :-)<br></font><br>Hát sokmindent máshogy látunk<br>Az a koncepció, hogy még egy kondenzációs kazán is van a rendszerben, már eleve hibás. A kondenzációs kazán tartalmaz légköri nyomású égésteret, arra itt nincs szükség. Itt nyomás alatt jön ki az égéstermék, abból kell csak a hőt kivonni, és mód
van akár teljesen lehűteni is, ha van mivel. Az egész a motor hűtővíz-rendszerével is össze lehet kapcsolva, tehát a hűtővízből kivont hő is megy a fűtésbe, ez meg azzal a kvázi szappantartóméretű hőcserélővel történhet, amivel a hmv-t szokták csinálni. A lehűtött égésterméket nem kéménybe kéne vezetni, hanem csak egy csövön bárhol ki, persze a tetőn is lehet, de ez a cső kb olyan, mint egy szerény kipufogócső. Mondjuk 2 ujjnyi. :-)<br><br>A másik, hogy ha a hőszivattyúból direkt hajtásos van, az lenne a legjobb, de biztos vagyok benne, hogy az istentelen drága a kapható pl klímákhoz képest. (Én nem gondolkodnék talajszondás rendszerben, mert az most az úttörők mókája, istentelenül drága. Jelenleg elfogadható áron csak barkácsolni lehet: levegő-levegő cuccos, tehát natúr klíma megbarkácsolva, hogy vízrendszerbe tolja a hőt, és ha van kút is, akkor a kültérinek a vízzel való
összehozása. Ezesetben a jó COP az egyszerű szerkezet ellenére biztosítható, főleg, ha a holmi önálló, nincs összehozva a hálózattal, mert ekkor a motor az invertert is tudja helyettesíteni, tehát frekiszabályozóssá lehet tenni a rendszert, ami további COP javuláshoz vezethet.<br><br>Szóval szerintem a fűtési célú gázkihasználás minimum megduplázódna egy kondenzációs kazánéhoz képest, és többletáram is keletkezhetne, ami másra is használható. (Nem feltétlenül a hálózattal összehozva.)<br><br>A csak áramtermelési célú gázmotoros cucc biztosan nem érné meg, mert túl vacak a gázmotor hatásfoka. A gázturbinával mi az ábra? Az nem jobb véletlenül?<br><br>Azért meg kell hagyni, hogy az egész téma eléggé az úttörőknek való. Idővel majd ki fog kristályosodni valami, az fog elterjedni. Valószínű, hogy az egész értelmét veszti a passzívház nagyarányú elterjedésével. Ekkor a
meglévő áramtermelő kapacok bőven ki fogják tudni szolgálni a lakosságot.<br><br>Az áramnak van egy nagy előnye: sokféle forrásból állítható elő. A gáz mindig erős függőséget fog jelenteni, és ha egy ház, egy település fűtése kizárólag gázra alapul, abból idővel nagy szívás lehet.<br><br>(Valahonnan tudom, hogy pl Svájc keleti részén nem kis részben olajfűtéssel mennek a házak. A gazdag svájc vajon miért nem csövezte be az egész országot? Honnan van az olajuk? Nem tudok persze ezekre válaszolni, de valami oka biztos van. Ők nem csípik a függőséget ezek szerint.)<br><br>A függőség elleni védekezés legjobb módja fűtésileg a passzívház módi. A többi energiának meg a legegyszerűbb odavitele az áram, és ha kell, annak a helybeni előállítása betárolt üzemanyaggal működő agregátorral megoldható. Ha nagy a tár, akár egy egész idényt is kiszolgálhat egy adag. Bejöhet még a
napelem... szóval ki fog ez alakulni, hogy mi a frankó módi. Addig sokan sokfélével fognak kísérletezni. Pl passzívház szükségfűtése lehet erre a betárolt energiára alapuló áram és a hőszivattyú, hogy a tárolt üzemanyagból kevesebbet kelljen elhasználni.<br><br>hjozsi <br>_______________________________________________<br>Epitesz mailing list<br><a ymailto="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu" href="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu">Epitesz@lists.javaforum.hu</a><br><a href="http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz" target="_blank">http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz</a><br></div></div><div style="position:fixed"></div>
</div><br>
</body></html>