<p>Köszi a leírás(oka)t, nagyon tetszettek:) hozzáférhetõ, röviden a projekt: egy régi nyílt rendszerû felsõ bojler volt a konyhában. A páromnak megvettük a legszebb ikeás porcelân konyhai mosdót és rászereltem egy régi varrógép kovácsoltvas cirádás akármire. Ezek után a régi bojler meg csap nagyon agyonvágott mindent.<br>
Na ekkor kezdtem kérdezgetni tõletek a zárt rendszerû bojlereket, stb. A lényeg, hogy szereztem meg egy dizájnos zuhanyfejes csapot is, ezek összeszerelése zajlott le most.<br>
A megoldás picit ideiglenes, mert a konyha tényleges felújítása az anyagiak miatt jövõre esedékes.</p>
<div class="gmail_quote">2012.07.22. 15:32, "jhidvegi" <<a href="mailto:jhidvegi@gmail.com">jhidvegi@gmail.com</a>> ezt írta:<br type="attribution"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
Endre Szabo wrote:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
hát ez az:-) a műanyagcsöves megoldás miért jó a ragasztással?<br>
</blockquote>
<br>
Mert ott úgy egyesül a két rész, mintha mindigis egybe lettek volna. Én sok ilyet csináltam, a saját oldószerével kentem be az apafelületet, az anyacsövet megmelegítettem lágyulásig, és rátoltam a tetrahidrofuránnal frissen jól bekent hideg csőrészre. Csak egy mozdulat lehetett, mert a meleg cső belső felületét azonnal megoldogatta, és 2 másodperc múlva már mozdíthatatlan volt. Ha jól sikerült, örökéleg meg még ezer év.<br>
<br>
Ugyanez az ábra, ha akár nem jól illeszkedő pvc felületeket ugyanebben az oldószerben feloldott pvc oldattal keni be az ember. Csak ott tovább tart, míg az oldószer távozik, de ez is úgy egyesíti a felületeket, mintha ilyenre gyártották volna egy darabból. Megfelel a hegesztésnek, ahogy az előbbi is.<br>
<br>
Különböző anyagoknál, főleg, ha szétszedhetőség is kell, akkor a kócos módi a jó, vagy a kellően sok teflon szalag, teflon zsinór. Nem igazán értem, miért akarod feltalálni a spanyolviaszt. Ha még hozzáférhető a kötés, én nekiállnék, szétszedném, lepucolnám a gumiámot, és megkócolnám a mások által is már többször leírtak szerint. Így meg majd lassan lankad a figyelmed, de addig állandóan nézegetni fogod, ha hozzáférhető marad, hogy csöpög-e. Ha kócoznál, akkor a büdös életben nem kéne vele foglalkozni, és elsőre elfelejthetnéd, hogy volt ilyen gondod, és még be is falazhatnád vagy mittudomén.<br>
<br>
Ez a loctite nem tudom, mire szolgál, nem néztem utána. Mi ez, mire akarod használni?<br>
<br>
Különben a cianoakrlát tartalmi pillantragasztók (márkanévtől függetlenül mind ugyanilyen alapú) szintén alkalmasak pvc ragasztására. A hatás majdnem olyan, mint a saját oldószerével történő ragasztás, mert ez is valami vegyi reakcióba lép a felülettel. A különbség, hogy ezúttal idegen anyag lesz a két felület között.<br>
<br>
Úgy lehet ellenőrizni, hogy a ragasztandó felület hajlandó-e ilyen rekacióba lépni a cianoakrilátos lével, hogy egy nem fontos helyre egy kis cseppet rakni pár másodpercre, aztán letörölni pl papírzsebkendővel. Ha maradéktalanul sikerül, semmi nyoma, akkor nem lép reakcíóba. Ha ott marad a csepp foltja, látszik, hogy belemart a felületbe, akkor nagyon alkalmas lesz a ragasztásra. Különben csak alakzáró kötésre alakalmas, pl egy törött porcelántárgy ragasztásakor is ez van. A kis pórusokba behatol, és úgy köt meg, Nekem pl letört bögre füle, vagy szépen kettétört bögre megragasztása is sikerült. Tartósra. Persze ezeket már csak én használom műhely körülmények között. :-)<br>
<br>
hjozsi <br>
______________________________<u></u>_________________<br>
Epitesz mailing list<br>
<a href="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu" target="_blank">Epitesz@lists.javaforum.hu</a><br>
<a href="http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz" target="_blank">http://lists.javaforum.hu/<u></u>mailman/listinfo/epitesz</a><br>
</blockquote></div>