<div dir="ltr">A procikat ilyenekben merik mint hogy mennyi alapmuveletet tud elvegezni masodpercenkent. (neki alap, nem nekunk mint a matekban) aztan az adott algoritmus meg a program maga kiadja hogy mennyi ilyen muvelet egy magasszintu muvelet, mondjuk egy email virusszkennelese. ebbol meg a proci fogyasztasabol kijon a joule.<div>
<br></div><div>Ez a mutato is durvan fejlodik persze. Titkositasoknal penzre ki szoktak szamolni, hogy mennyi penzbe kerul az aram amivel fel lehet torni az adott titkositast. Regen a vas arat szamoltak, de amiota lehet berelni vasat nagytetelben, a vas beker ara kevesbe szamit.</div>
<div><br></div><div>Most 1000MFLOPS/Watt korul jarnak a takarekos cuccok, tehat 1wattal 1E9 lebegopontos muveletet vegeznek el masodpercenkent. Ez azt jelenti hogy ket 32 vagy 64 bites lebegopontos szam osszeszorzasa mondjuk 1E-9 joule.</div>
<div><br></div><div>Az energiaigeny alapvetoen abbol ered, hogy a jelszintvaltasokhoz kapacitasokat kell feltolteni meg kisutni. Es ez a tap fele tortenik. Minnel kisebb a fesz, annal kisebb a tarolt energia, es minnel kisebb a kapacitas annal is. Elvi korlat itt az lehetne ha egy bitet 1 elektron tarolna. De azt nem tudom megbecsulni sem, hogy egy ilyen szorzashoz hany allapotvaltas tortenik egy prociban. Biztosan sok ezer.</div>
<div><br></div><div>Vajk</div></div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">2014-07-10 13:18 GMT+02:00 jhidvegi <span dir="ltr">&lt;<a href="mailto:jhidvegi@gmail.com" target="_blank">jhidvegi@gmail.com</a>&gt;</span>:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Vajk Fekete wrote:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
Most azert szall fel az egesz, mert<br>
 1. kepesek vagyunk egyre tobb informaciot tarolni azonos penzert<br>
 2. kepesek vagyunk egyre tobb informacio-muveletet elvegezni azonos<br>
penzert.<br>
<br>
Tehat az aramot foleg az fogyasztja, hogy muveleteket vegzunk. Annyira...<br>
</blockquote>
<br>
Most te is sok érdekeset írtál, csak a kérdésre nem válaszoltál.<br>
Olyasmire gondolok - ez hasonlat lesz -, hogy van egy bonyolult matematikai probléma, amit nem tudnak megoldani a szokott módon, egyenletek stb. Vannak, akik azt tudják bebizonyítani, hogy nem is lehet megoldani úgy. Szóval itt egy elvi korlátra mutat rá valaki.<br>

<br>
Ilyesmire gondoltam. Van-e olyan számítás, akármi, ami azt mutatja meg, hogy a fentiek nem pénzben, hanem valami fizikai mértékegységben számolva alulról korlátosak, és hogy kb hol van ez a korlát.<br>
<br>
Van egyébként ilyen másban is. Unalmamban próbálkoztam is kiszámítani, de még nem tudom, hogy kellene hozzáfogni:<br>
Van egy bolygó, és vannak a kémiai rakéták. Vegyük a lehető legnagyobb energiasűrűségűt (per kiló), amit eddig kitaláltak.<br>
Simán érzésre úgy gondolom, hogy van olyan bolygóméret és tömeg (lehet, hogy szökési sebességben kell gondolkodni), ami felett kémiai hajtóanyagú rakétával lehetetlen kijutni a világűrbe, vagy akárcsak a bolygó körüli pályára állni. Ez egy olyan elvi határ, amit semmiféle technikai trükkel nem lehet áthágni, feltéve, hogy rakétára gondolunk.<br>

<br>
(A kérdésre akkor gondoltam, amikor nemrég egy rádióműsorban, ami konteókkal foglalkozott, azt taglalták, hogy a holdraszállás mekkora kamu, mert hogy a felszállótömeg 100 tonna nagyságrendben volt, a holdról meg egy kis vacakkal is fel tudtak szállni. Laikus felfogással ez olyan aránytalan, hogy ezek számára bizonyítottnak számít, hogy ez csak kamu lehet. Én meg nem érzem kamunak. A föld még egész jó, de nem hiszem, hogy sokkal nagyobb szökési sebesség kell ahhoz, hogy már ne lehessen ezeken a szokott módokon elhagyni a bolygót. Gyanús, hogy a Jupitert már nem lehetne így elhagyni.)<br>

<br>
Különben van még biztos egy rakás ilyen elvi határ. Pl hogy egy adott bolygón adott anyagból mekkora magasságú hegy jöhet létre. Sőt, létezhet ebből valami maximum olyan értelemben, hogy milyen kőzetbolygó paraméterek kellenek a maximális hegymagassághoz. Túl kicsi bolygónál a méretkorlát miatt nem lehet nagy a hegy, túl nagynál meg az anyag megfolyik az alján, azért nem.<br>

<br>
hjozsi <br>
______________________________<u></u>_________________<br>
Epitesz mailing list<br>
<a href="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu" target="_blank">Epitesz@lists.javaforum.hu</a><br>
<a href="http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz" target="_blank">http://lists.javaforum.hu/<u></u>mailman/listinfo/epitesz</a><br>
</blockquote></div><br></div>