<div dir="ltr">de ebbol az kovetkezik, hogy ha megmerem a statikus nyomast, meg megmerem a csapon a tomegaramot, akkor ebbol kiszamithato a tapegyseg "belso ellenallasa". <div><br></div><div>es ha kiderul hogy szokasos vizelvetelnel is mar tokre nagy a belso nyomaseses, akkor tok kicsi plusz nyomaseses is jelentos tomegaram csokkenest okozhat.</div><div><br></div><div>Vajk</div></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2014-11-22 9:44 GMT+01:00 jhidvegi <span dir="ltr"><<a href="mailto:jhidvegi@gmail.com" target="_blank">jhidvegi@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Vajk Fekete wrote:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
Jol ertem-e a fizikat:<br>
<br>
van egy nyomaspufferem. ami korlatlanul tud adott nyomason<br>
szolgaltatni. mondjuk egy medence aljan egy lyuk.<br>
<br>
ha kinyitom, a tomegaram akkora lesz, amin maganak a lyuknak a<br>
nyomasesese megegyezik a taplalo nyomassal. egy lyuknak is van<br>
nyomasesese.<br>
ha teszek ra egy slagot, akkor a tomegaram akkora lesz, amin a lyuk<br>
es a slag szumma nyomasesese megegyezik a taplalo nyomassal.<br>
</blockquote>
<br>
Szerintem igen. Ami érdekes, hogy a lyuk hogy viselkedik.<br>
Ha pl a lyuk olyan, hogy van egy nagyon bő és hosszú tölcsér, és a víznek van lehetősége lassan gyorsulni. Ekkor azonos kimeneti lyukméret mellett is el tudom képzelni (tudni nem tudom), hogy sokkal nagyobb vízáram jön létre, mint simán megfúrva a tartály falát.<br>
<br>
Aztán a csőben csak a falhoz tapadó víz adja az áramlási ellenállást, ami függ a cső anyagától és érdességétől (egyenes csőről van szó). Nekem nagyon gyanús, hogy a lyuk sok méter csőnek felel meg, de erre nem találtam adatot.<br>
<br>
Anno nem igazán mélyedtem bele a hidrodinamikába, de tételezzünk fel egy kúpot tényleg, amiben a keresztmetszet lineárisan csökken mondjuk 1 méter alatt.<br>
Veszek egy 1cm3-es vízdarabot. Az elején jószerivel áll, a végén meg mondjuk 2m/s a vízsebesség. Ennek a gyorsulása v^2/2s=2m/s2 táján van. Mivel lineáris a kereszmetszet-csökkenés, ez végig azonos.<br>
Kinézve belül egy 1cm2-es keresztmetszetű 1cm3-ös vízdarabot, a szükséges erő: 0,002N, azaz 0,2mbar/cm a nyomásesés. Ez 1 méteren 0,02 bar, és ez egy lassú vízáram. (Jó, a számolás biztos nagyon hevenyészett, bernoullitól távol állok vele.)<br>
<br>
Éles lyuknál ez biztos sokkal vacakabb. Ott még kemény örvények is létrejöhetnek, amik nagy gyorsulásokat igénelnek, és az itt szükséges teljesítmény később a csőben enyészik el, ahol a surlódások miatt megszűnik a forgás. Nincs kizárva, hogy ez az örvénylés akár nagyságrendileg is több teljesíményt igényel, mint a sima gyorsulás.<br>
<br>
hjozsi <br>
______________________________<u></u>_________________<br>
Epitesz mailing list<br>
<a href="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu" target="_blank">Epitesz@lists.javaforum.hu</a><br>
<a href="http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz" target="_blank">http://lists.javaforum.hu/<u></u>mailman/listinfo/epitesz</a><br>
</blockquote></div><br></div>