<div dir="ltr">a hipóban bomlás közben naszcens oxigén keletkezik. ez az ami oxidál</div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2015-09-10 16:08 GMT+02:00 jhidvegi <span dir="ltr"><<a href="mailto:jhidvegi@gmail.com" target="_blank">jhidvegi@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Balázs Bámer wrote:<br>
<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
A hipóban nem a vegyhatás a lényeg, hanem a durva oxidálóhatás - ami<br>
viszont múlik, mert a hipoklórsav idővel elbomlik.<br>
</blockquote>
<br>
Ne már! A hipónak, mint minden lúgnak nincs oxidáló hatása. Különben a bele mártott pl vas rohadt gyorsan rozsdásodna. A savak oxidálóak.<br>
<br>
A hipo (hipoklorit) tényleg gyorsan elbomlik. Meg a többi lúg, pl a nátronlúg is megsemmisül úgy, hogy a levegő CO2-jével karbonátokat képez. Na aztán lehet, hogy pl a nátrium-karbonát vagy a kálium-karbonát is hozzá tud járulni némi konzerváláshoz, de ez csak sacc.<br>
<br>
Amit viszont megdöbbenve hallottam-láttam, hogy marha régi fa holmik, amik vízben áztak évezredekig is akár, kiemelés után úgy konzerválhatók, hogy sokáig tartják tömény cukoroldatban. Különben szétesik.<br>
<br>
Tényleg, ha van pl egy lekvár, ami marhára cukros, és már akár le is foszlott a tetejéről a celofán, akkor se penészedik. Biztos létezik az a cukorfok, amit már nem bírnak a penészgombák, meg más mikroorganizmusok.<br>
<br>
(Mellesleg az inzulin is érdekes. Nem kell fertőtleníteni semmit, csak szúrni. Olyan a pen, hogy mindig van egy pici utófolyás, megjelenik a végén egy kis inzulin-gömb, amit én le szoktam itatni papírban, de a tűben biztos ott marad. Lehet, hogy az inzulint se bírják pl a bacik, különben orrba-szájba kéne fertőtleníteni, minden szúrásnál új tűt használni. Ha lenne mikroszkópom, kipróbálnám valami nátha bacin, ha épp náthás lennék.)<br>
<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
Amúgy én csináltam itthon áztatást favédőszerve is és olajba is. Ez<br>
utóbbi étolaj és lenolaj keveréke volt az előbbi javára, mert az<br>
sokkal olcsóbb. Pontosabban inkább mártás volt, mert az áztatás órákig<br>
tart, és csak egy vagy két fa fért bele.<br>
</blockquote>
<br>
Van egy olyan szer, ami kékes-zöldes foltokat hagy a fán. Nem tudom, miféle fák ezek, de földbe szokták tenni a felét, szóval ágyások meg más effélék széléhez alkalmazzák, készen lehet kapni. Az valami erősen hatásos anyag lehet, mert a fát talajba rakva nagyon hamar elkorhad. Aztán lehet, hogy ez a fajta fa nem korhad el, de inkább az a gyanúm, hogy az a szer teszi ellenállóvá, amibe beáztatják.<br>
<br>
Lehetne fákat vákuumimpregnálni is ilyesmi szerekkel. Először vákuumban tartani, és amikor már minden, ami gőz-gáz, kijött belőle, elárasztani az adott szerrel, és nyomás alá helyezni (pl 8 bar), majd itt tartani jópár percig. Szerintem ekkor elég mélyen behatolna a fába az anyag. Más kérdés, hogy megéri-e.<br>
<br>
A rövidebb időigény miatt lehetne egyesével, valami vascsőben.<br>
<br>
hjozsi <br>
_______________________________________________<br>
Epitesz mailing list<br>
<a href="mailto:Epitesz@lists.javaforum.hu" target="_blank">Epitesz@lists.javaforum.hu</a><br>
<a href="http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz" rel="noreferrer" target="_blank">http://lists.javaforum.hu/mailman/listinfo/epitesz</a><br>
</blockquote></div><br></div>