<div dir="ltr">Hi,<br><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr">On Mon, Oct 9, 2017 at 2:57 PM jhidvegi <<a href="mailto:jhidvegi@gmail.com">jhidvegi@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">> Tehát azt mondod, hogy ha fogsz egy elektrolitot, elválasztod két<br>
> részre egy szigetelő lappal, amelyre lyukat fúrsz, beleteszel a két<br>
> felébe két eltérő elektrokémiai potenciálon lévő fémet, akkor az így<br>
> keletkező galvánelemből kinyerhető áram tökéletesen arányos lesz a<br>
> közöttük lévő lyuk keresztmetszetével és független a két fémlap<br>
> felületétől?<br>
Nem ezt mondom, hanem azt, hogy ha ezt az elrendezést vesszük, akkor ha az egyik<br>
oldalon van egy nagy felületű fém, akkor is kisebb áram alakul ki, mintha a<br>
lyukat telerakod ugyanezzel a fémmel.<br></blockquote><div><br></div><div>De ezt miből gondolod? Ha ez igaz, akkor igaznak kell legyen a fenti állítás is, hogy a galvánelemből kivehető áram nem függ az elektrolitba merített fémek felületétől, hanem csak a két fém közötti elektrolit-felülettől, ennek pedig ellentmond, hogy a porózus anódok és katódok hatékonyabbak. :)</div><div> </div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Az elektrolit általában sokkal-sokkal jobban vezet, mint a víz.<br></blockquote><div><br></div><div>Ebben az esetben a víz az elektrolit.</div><div><br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><span style="color:rgb(33,33,33);font-size:13px">Ez azt jelenti, </span><span style="font-size:13px;color:rgb(33,33,33)">hogy a rejtettebb, beljebb lévő részekre képes-e kirakódni a fém.</span></blockquote><div><br></div><div>Évei vannak erre a bojlernek. Gondolom kirakódna, ha türelmesek lennének.</div><div> </div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><span style="font-size:13px;color:rgb(33,33,33)">Ré</span>gen mértem egy pártíz méteres műanyagcsőben lévő vízoszlop ellenállását,</blockquote><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
sokszáz Mohmra adódott, és valszeg nem is az övé volt, hanem a felületen kívül<br>
történő átvezetések is szerepet játszottak. Hálózati feszt tettem rá, és az<br>
áramot próbáltam mérni.<br></blockquote><div><br></div><div>Nézd, sok száz kOhm, 1 volt alatti feszültségek és méterekben mérhető távolság esetén az anód szinte örökké tartana. De nem tart örökké. És valamiért jobban fogy, ha vasból van a vízvezeték hálózat. Legyen akkor ez egy rejtély, nem akarom tovább magyarázni.</div><div><br></div><div>Bye,</div><div>Auth Gábor</div><div><br></div></div></div>