[Foto] A szep uj vilag itt van.

[ferenc.pataki at nokia.com]

> De a legnagyobb baj nem itt van, hanem az adatok abrazolasanal.
> - miert RGB? (-> konvertalni kell nyomtatashoz)
> - miert azaonos melysegu, linearis abrazolasu, 8 bites mindharom 
> komponens? (->dinamika)

A jobb kamerak 12 bites szinmelyseggel dolgoznak, a nyers kepet pedig a
Photoshopban 16 bites szinmelyseggel dolgozhatod fel tovabb. Ekkor a
szamabrazolas boven elegendo dinamika-tartomanyt tud mar lekepezni, es a
konverzioknal sem lepnek fel szamottevo kerekitesi hibak. Az RGB-> CMY(K)
konverzio elvi okok miatt nem hajthato vegre tokeletesen (mert a kulonfele
szin-terekben abrazolhato szinek halmaza nem fedi egymast), de ugyanez az
elvi problema minden film->papir konverzional (nyomtatas) ugyanugy fellep.

> - miert nem egyertelmuen es pontosan definialtak a parameterek?
> (-> ahany monitor/videokartya/beallitas es ahany nyomtato, annyi kep)

Ezen a teren is megvan mar a megoldas. Az ICM (Intenational Color
Consortium) regen kidolgozta mar az egyseges rendszert az egyes eszkozok
szin-kezelesenek szabvanyos jellemzesere (device dependent colour profiles)
es a szin-terek (colour spaces) hasonlo leirasara. Ha pontosan tudod az
egyes eszkozeid jellemzoit (megvannak a colour profile-jaid), es normalis a
programod (pl. Photoshop), akkor az elvi okok miatt kikerulhetetlen hiban
tul nem rontod a minoseget, es WYSIWYG.

A jobb uj gepeknel lehet tudni a kamera profile-jat, egyeseknel pedig Te
valaszthatod meg, hogy milyen colour space-be csinalja meg a kamera a kepet.
A monitorhoz, nyomtatohoz egy 500$-os muszerrel-szoftverrel elkeszitheted a
profile-t. (A Windows a 98-tol tamogatja az ICM-et.)

Egyebkent eppen ez az a pont, ahol (szerintem-szamomra) oriasi a digitalis
technika elonye: egy kalibralt rendszeren teljes egeszeben en tudom kezben
tartani a szineket.

Ugy remlik a lista tagjainak rendszeresen vannak problemai kulonbozo
laborokkal, mert a szinek ilyenek, vagy mert nem olyanok. Ez a problema nem
az egyes laborok hibaja, hanem a rendszer lenyegebol adodik. A nagyitasnal
vagy automatikusan szuroznek, vagy egy laborans teszi ezt meg (egy
gyors-laborban kepenkent atlag 2 masodperces merlegeles utan - lattam!),
mindenesetre a szinek (jo esetben)olyanok lesznek, amilyennek az automatika,
vagy a laborans akarja. Azert csak jo esetben, mert ha a gep szarul van
beallitva (vagy mas papirt tesznek bele, es nem allitjak at), akkor meg
attol is elterhet.

A digit rendszer persze csak akkor jobb, ha tenyleg be van allitva, de ez
legalabb elvben es gyakorlatban is lehetseges. A hagyomanyos rendszerbel ez
elvben es gyakorlatban is lehetetlen. (Kiveve, ha otthon magad nagyitasz. De
akkor nagyon fel kell kosd a gatyat. Az is kivetel, ha dia a vegtermek. -
Ekkor pedig az expozicio pillanataban minden eldolt.)

> - miert kell szinte kotelezoen azonnal ellatnom a kepet a JPEG 
> tomorites jellegzetes hibaival?

Csak szinte kotelezo, azaz egyaltalan nem kotelezo. Rajtad mulik. Jobb
gepeken van TIFF, RAW.

Ferenc